Oldal 103 [103]
OCR
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN béke és a demokrácia pártolása, az igazságért való kiállás, a diszkrimináció minden formájának elítélése stb. — közvetítsék, ugyanakkor gazdagítsák a fantáziát, önállóságra, de kooperációkészségre is neveljenek." A legfontosabb az érzelmi átélés, hogy az olvasmány mély benyomást tegyen a gyermekekre, olvasás közben a történet megmozgassa fantáziájukat, lássák maguk előtt a képeket, és feltámadjon bennük a vágy, hogy le is rajzolják, amit elképzeltek. Az irodalomórákon az olvasmányok feldolgozása a középiskolai oktatásban szövegközpontú, részletekbe menően elemző. Ez összefügg a japán kultúra és a japán nevelés konfuciánus hagyományával, mely az elődök műveinek tiszteletteljes és gondos tanulmányozását írja elő." Az elemi iskola viszont sokkal nagyobb teret enged az művészeti nevelés irányába ható komplex megközelítésnek, a képzeletet megmozgató kreatív feladatoknak (fogalmazások, bábozás, képeskönyvkészítés, drámajáték). Az oktatás minden szintjén közös vonásként hangsúlyosan vannak jelen az empatikus érzékenység kialakítására irányuló feladatok." Az elemi iskolában az írásrendszer évekig tartó tanulásának nehézségeiből adódóan még nagy különbségek mutatkoznak egyes gyerekek olvasástudása között, bonyolultabb nyelvezetű szépirodalmi mű elolvasására pedig egyáltalán nem, vagy csak alig képesek, ezért az olvasmányélmény-rajzot irányító tanárok az olvasás első lépéseként a felolvasást részesítik előnyben. " Természetesen en4 Lásd Jamaoka-Naito: Az irodalomtanítás Japánban. 155 Gordon Gyéri Janos: Irodalomtanítás Japánban, Irodalomtanítás nálunk és más nemzeteknél címmel rendezett konferencián elhangzott előadás kéziratából, Magyartanárok Egyesülete, Közgazdasági Politechnikum, 2000. október 14. 16 Az elemi iskolai kokugo tankönyv jellemző feladatai: Fejezzük ki mozdulatokkal — hogyan fejeznéd ki mozdulatokkal azt, amit a történetből megtudtál a lapuról, a bambuszligetről, a hóról, a tavaszi szélről?; Mi maradt meg benned a történetből? Melyik része volt félelmetes, szomorú, jó?; Szerinted mit éreztek a történet szereplői? A szereplők érzéseire gondolva olvasd fel a történetet!; Fogalmazd meg írásban, hogy milyen tanácsot adnál a történet szereplőjének?; Írd le, hogy mit találtál érdekesnek a történetben, és hasonlítsd össze azzal, amit a barätod irt!; Hasonlítsd össze a két szereplő érzéseit!; Írd le, mit látsz az osztály ablakából, milyen embereket, dolgokat, milyen hangokat hallasz! Úgy írd le, hogy az is el tudja képzelni, aki nem látja! Olvasás közben képzeld magad a szereplő helyébe, képzeld el, hogy mit érez! Írj jegyzeteket a felfedezéseidről — írd fel magadnak, hogy tanulás vagy játék közben milyen új dolgokat fedeztél fel, min csodálkoztál, mire figyeltél fel, mi maradt meg a szívedben!; A fogalmazás írásához használd fel ezeket a jegyzeteket!; Mit érzett a történet szereplője, amikor azt mondta, hogy...?; (Kokugo 2, 3, 4 Micumura Tankönyvkiadó) 7 Az irästanuläs nehézségei ellenére nemzetközi összehasonlításban is minimális az olvasási nehézségekkel küzdő (diszlexiás és diszgráfiás) gyerekek száma. Sokan úgy vélik (Gleitman, Lila R. - Rozin, Paul: 1 The Structure and Acquisition of Reading I: Relations between Orthographies and the Structure of Language in Reber, A. S.— Scarborough, D. L. eds.: Toward a Psychology of Reading, Hillsdale, NJ Lawrence Eribaum Associates, 1977. 1-53.), hogy a japan írás nagy előnye, hogy megkülönböztető vonásokból felépülő írásjegyekből és emellett állandó jel-hang e 101 e
