OCR
VARRÓK ILONA természetes következménye annak a ténynek, hogy az olvasmányélmény-rajz szorgalmazói kezdetben az iskolai könyvtárakkal foglalkozó szakemberek voltak, s az olvasmányélmény-rajz máig vitatott kérdése, hogy a tanári irányítás az olvasást vagy a rajzot helyezze előtérbe. Az olvasmányélmény-rajz oktatását a japán pedagógusok két szakaszra bontják: az első az olvasás irányítása, melynek során figyelmesen, átéléssel elolvassák a kiválasztott művet. Ennek érdekében nagyon körültekintően választják ki a feldolgozandó olvasmányokat. Fontosnak tartják, hogy a gyerekek jól megértsék a tartalmát, és hogy mély benyomást tegyen rájuk, mert ha nem így van, a képi ábrázolás sem lesz sikeres. A másik az olvasmányélmény más formában — képi formában -— történő visszaadásának tanári irányítása (a kép megtervezése, a színek, formák, rajzeszközök és anyagok kiválasztása stb.). A két folyamat a japán iskolákban szervesen kapcsolódik egymáshoz, megkívánja az anyanyelvirodalomtanár, a rajztanár és az iskolai könyvtáros szoros együttműködését: a tanmenet közös elkészítését, az elkészült rajzok együttes értékelését, vagyis a két tantárgy komplex tanítását. Az óraterv közös elkészítésének, a közös kiértékelésnek a tanárok szempontjából is vannak pozitívumai: saját tantárgyuk szemszögéből nézve új szempontokra hívhatják fel egymás figyelmét, s ez diákjaik mélyebb megértéséhez vezet, ugyanakkor az órák közös irányítása a tanárok egymás iránti kölcsönös bizalmát is növeli. Az olvasmányélmény-rajz irányításával kapcsolatban azonban néhány dologra vigyázni kell. Az első probléma a tehetségesen rajzoló gyermekek esetében merül fel. Nekik ugyan nem okoz nehézséget egy rajz vagy festmény elkészítése a történet elolvasása után, de gyakran inkább a rajztudásukra támaszkodnak, mint a fantáziájukra, hajlamosak a történet egy kiragadott részletét ábrázolni, és bár a rajz kétségtelenül ügyes, de felületes, nincs benne mélység, nem érdekes a kép, nem nevezhető kanszöganak, azaz az olvasás során szerzett benyomásokat, érzéseket ábrázoló képnek. Fontos, hogy a képi ábrázolás ne váljon illusztrációvá, de az is, hogy ne a könyvben levő illusztrációk másolása legyen. Az is téves elképzelés, hogy az olvasmányélményrajz célja a történet szereplőinek vagy jeleneteinek realista ábrázolása. Az olvasás után a gyermekek szívéből felfakadó érzések, gondolatok kifejezésére sokszor alkalmasabb az absztrakt ábrázolás. Az alsó és felső középiskolások (12-18 éves korosztály) kedvelik például a graffiti stílust vagy a manga stílusát. Az anyanyelv és irodalom tankönyvek olvasmányait úgy válogatják össze, hogy a művészi értékek mellett az alapvető emberi érzéseket és az általános emberi értékeket — az emberi jogok tiszteletben tartása, a háború elutasítása, a s 100