Page 101 [101]
OCR
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN kutatásra kell helyezni." , Az önálló tanulásban, az önképzésben a könyvtáraknak fontos szerepet kell játszaniuk. A tankönyvek, illetve az órai anyag memorizálásának túlértékelésétől a legkönnyebben úgy szabadulhatunk meg, ha sokféle, eltérő nézőpontot bemutató könyvet, tanulmányt adunk a diákok kezébe." Az iskolai könyvtárak jelentőségét már a negyvenes évek végén felismerő pedagógusok közé tartozott Macuo Jataró, a japán Iskolai Könyvtárak Országos Szövetségének első elnöke, és ő volt az, aki 1956-ban elsőként felvetette az olvasmányélmény-rajz pályázat ötletét. 1957-ben a Nisi-Nihon Sinbunsa (Nyugat-Japáni Hírlapkiadó) és a kjúsúi iskolai könytárszövetség közös szervezésében került sor Japánban az első pályázat megrendezésére. Ekkoriban még viszonylag kevés volt azoknak a tanároknak a száma, akik megértették a olvasmányélmény-rajz lényegét, ezért a pályázat szervezői a következő két-három évet a felvilágosító munkának szentelték. Már ekkor is sokfelé tartottak Japánban külön fogalmazás-, illetve rajzversenyeket, s ez érlelte meg Macuoban a gondolatot: miért ne kapcsolhatnánk össze a kettőt, miért ne lehetne a rajzok témája az irodalom? Az olvasás eredményét miért ne lehetne rajzos formában is kifejezni? Macuo az olvasmányélmény-rajz pedagógiai jelentőségét és hatását öt pontban foglalta össze: 1. Az olvasmányélmény-rajz az olvasáson keresztüli önkifejezés. 2. A rajzban történő kifejezés lehetőségének öröme élvezetesebbé teszi az olvasást. 3. Gazdagítja a képzelőerőt. 4. Az élményrajzon keresztül felmérhetjük a gyermekek jellemét, érzéseit, lelkiállapotát. 5. Az olvasott könyvvel kapcsolatos benyomásaik mélyen a lelkükbe vésődnek.? A olvasmányélmény-rajz pályázatok elindítója az ötvenes évek végén tehát nem művészeti neveléssel vagy rajzoktatással foglalkozó szakember volt. Macuo az olvasmányélmény képi ábrázolását nem is a művészeti nevelés oldaláról közelítette meg, inkább az irodalomtanítás kiegészítéseként, segédeszközeként fogta fel: , Végül is az olvasmänyelmenyröl irott fogalmazás, az annak alapján készített rajz tanítása is a személyiségformálás feladatának része. Ehhez csak kölcsönözzük a szöveges vagy a rajzos formát", , az olvasmány alapján készített rajz az olvasás elmélyítésének eszköze."? Az irodalomközpontú megközelítés 1 Nakamura Juriko: Gakké tosokan to kékjétosokan no kjórjoku, renkei ni kan szuru rekisiteki kenkju. Gakk6 tosokansi 0 dzsiku tosite (Az iskolai és közkönyvtárak együttműködése, különös tekintettel az iskolai könyvtárak történetére), Tókjó Gakugei Daigaku Daigakuin, 1997, doktori disszertáció, kézirat. 2 Ivata: Dokuso kanszóga no igi, 26. B Uo. + 99 +
