OCR
JAPÁN A KORAI MAGYAR SAJTÓBAN Meakumról megtudjuk, hogy nagyváros, melyet magas hegyek vesznek körül, a völgyekben a bonzok gazdag kolostorai vannak, bár ezek közül sok már nincs meg." A szokások tekintetében megtudjuk, hogy augusztusban két pompás ünnepet tartanak, az egyiken a halottakra emlékeznek, és lámpásokat gyújtanak. A leírás sokat ír a keresztények szaporodó száma mellett a szép épületekről és a templomokról is, sőt, az egyik narai templomról elég részletes képet kapunk, az elhelyezkedéséről, az épületekről, könyvtáráról, amelyben , a könyvek temérdek száma majd az ablakok világát is el-fogja"?. A beszámoló kiemeli, hogy a templomnak sok fürdője és kamrája is van, a konyha pedig figyelemreméltóan tiszta, de ezt a szerző a japánoknál általánosnak tartja. Olvashatunk a buddhista prédikációról, illetve annak eszközeiről is."? A 13. kötetben Molnár Johann Friedrich Fritz és Benjamin Schultze 1748as Orientalisch- und occidentalischer Sprachmeister"" című művét foglalja össze röviden, ebben a különböző népek írását mutatják be, illetve nagyon sok nyelven benne van a Miatyánk is. Az ábécé-ismertetések között szerepel a japán is." A Mindenes gyűjtemény (1789—1792)"" 1789. szeptember 26-ai számában olvashatunk Geográfia címszó alatt Japánról, ez a leírás tartalma szerint sokkal inkább illik a kulturális témakörbe, mint a földrajziba, így ezért kerül itt ismertetésre. A szerző a japán férfiak és a feleségeik helyzetét és a házassági szokásokat ismerteti. Ennek alapján a japán férfinak nagy hatalma van a családja és a szolgái felett, lehet több felesége is, és el is válhat, akár gyilkosság által is, valamint tarthat ágyasokat is, bár örökléskor az első feleségtől született gyermekeket veszik figyelembe, a többi leszármazottnak kevesebb örökség jut. A leírás hangsúlyozza, hogy a gazdagok , nagy gyönyörűségben tartják a feleségeiket"" pompás palotákban, szép kertekkel, szórakozóhelyekkel, de szoros őrizet alatt, mert az esküvő után a feleségek az asszonyi házba kerülnek, ahol csak szobalányaikkal “| A szengoku, illetve az országegyesítés korában íródott a szöveg. 2 Uo., 589. 3 Uo., 584—591. 4 Johann Friedrich Fritz —Benjamin Schultze: Orientalisch- und occidentalischer Sprachmeister,: welcher nicht allein hundert Alphabete nebst ihrer Aussprache, so bey denen meisten europdischasiatisch- africanisch- und americanischen Völckern und Nationen gebräuchlich sind,: auch einigen Tabulis Polyglottis verschiedener Sprachen und Zahlen vor Augen leget,: sondern auch das Gebet des Herrn, in 200 Sprachen und Mund-Arten mit dererselben Characteren und Lesung, nach einer geographischen Ordnung mittheilet, Leipzig, Christian Friedrich Geßner Verlag, 1748, 134-135. https://archive.org/details/orientalischundo00frit/page/134 (Letöltés: 2019. januär 12.) #5 Molnär: Magyar Könyv-haz, 13. köt., 1800, 315. 46 Mindenes gytijtemény, Rev-Komärom, 1789-1792. https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/ MindenesGyujtemeny/ (Letöltes: 2019. januär 3.) Geogräfia: Japonia vagy Japan, Mindenes Gyüjtemeny 1-2., 23. level, 1789. jünius 16., 371. 47 + 79 +