Seite 57 [57]
OCR
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA a munka megkezdése és 21 évvel a szerző halála után") átformálta a japánok addigi felfogását saját kultúrájukról és történelmükről, és a Kodzsikit kulturális kánonná tette. A Kodzsikit kínai karakterekkel írták a 8. század elején, de Norinaga ragaszkodott ahhoz a feltevéséhez, hogy az ókori bonyolult írásrendszer , megfelelő" olvasásával és értelmezésével lehetséges az ősi japán nyelv rekonstruálása. Így az általa értelmezett , ősi japán nyelven" gyakorlatilag újraírta az ősi krónikát japán szótagírással. Harmincévi munkájával az ősi krónika minden sorát több oldalnyi kommentárral, magyarázattal látta el, amelyekkel megalkotta - állítása szerint rekonstruálta — az ókori Japán világát: történelmét, az udvari és a harcos életmód etikettjét, költészetét, sőt, topográfiáját, és mindezt a kodó (ősi út) fogalma köré rendezte. Mestermunkát alkotott — még ha a mai nyelvészek kételkednek is abban, hogy a Kodzsikit azzal a szándékkal írták volna, hogy japánul olvassák a kínai karaktereket." Az új szövegben 2-3 mondat krónikaszöveget akár 10 vagy még több oldalnyi jegyzet és magyarázat követett. Norinaga úgy vélte, mindezzel nem értelmezi, pusztán csak felfedi a krónika szövegének , eredeti" jelentését úgy, hogy megfosztja azt a kínai mentalitás káros befolyásától. Mindezzel a szöveg új értelmet nyert, az eredetileg töredékes narratíva-részletekből álló fragmentált krónika a jegyzetekkel időbeli, ok-okozati és célzatossági perspektívát kapott. A Kodzsiki az ,isteni korszak" leírásával — amely tartalmazta a Japán-szigetek és a japán nép teremtését, az istenek tetteit, köztük az első japán uralkodó, a Napistennő unokájának földre szállását — évszázadokra kanonizálta a japán eredetmítoszt, megfogalmazva benne a japánok , egyediségét" és „felsöbbrendüseget”. Motori Norinaga gyakorlatilag újraírta a Kodzsikit — véleménye szerint csak feltárta az igazi értelmét — és mellékelt kommentárjaival meghatározta a japán mitológia máig érvényes értelmezését." A Kodzsikiben a Napistennő kultuszára utaló jegyeket talált, amelyekre alapozva megalkotta a sintó mitológia narratíváját, amelyet több művében is kifejtett. Az alábbi hosszabb részlet Tamakusige (Díszes ékszerdoboz, 1786) című művéből tartalmazza ennek a narratívának minden lényeges elemét: a teremtést, a Napistennő uralkodását és jelentőségét, a japán császári ház isteni származását, a japán föld és a japánok különleges helyét a világban, azaz mindazt, amit az , Ősi Út" (Kodó) fogalmával kifejeztek a későbbiekben is: " 3 Szabó Balázs: Motoori Norinaga: Naobi no mitama. Bevezető és fordítás, Vallástudományi Szemle, 2011/3, 149-168., 151. * Burns: Before the Nation, 80. 45 Jun’ichi Isomae: Reappropriating the Japanese Myths. Motoori Norinaga and the Creation Myths of the Kojiki and Nihon shoki, Japanese Journal of Religious Studies, 2000 27/1-2, 15-39., 15. “© Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 15.
