Oldal 53 [53]
OCR
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA példaként, különösen Itó Dzsinszai népszerű iskolája.) A beadványt cikornyás klasszikus kínai nyelven írta, a szöveget a kínai klasszikusokra hivatkozásokkal teletűzdelve, az akkori tudományos és művelt nyelvezetnek és műveltségnek megfelelően. De a petíció az ősi japán irodalom megmentéséről szólt: ha nem elevenítik fel tanulmányozásukat, teljesen eltűnhetnek vagy feledésbe merülhetnek. Ahogy megfogalmazta: Alázatos kérésem: egy csendes kis földterület Kiotóban, ahol iskolát nyithatok a Császári Föld tanulmányozására. Fiatal korom óta sok titkos és rejtélyes írást gyűjtöttem össze, és javítottam idővel számos régi feljegyzést és leírást. Ebben az iskolában szeretném tárolni őket a jövő tudósai számára. Biztosan élnek távoli falvakban olyanok, akiknek nagy nehézséget okoz ilyen könyvek birtoklása. Biztosan élnek távoli kunyhókban tudósok, akik nem tudják megvalósítani terveiket a japán klasszikusok tanulmányozására. Az egész országban kölcsönöznünk kellene a szükséges szövegeket, hogy a tudósok olvashassák 6ket.”” Kada még a Szung-dinasztia korabeli neokonfuciánus „jelszöt” is beleirta kervényébe: ,az ősi út helyreállítása" céljával indokolta az iskola létrehozását. (A kínai ,fu-ku” kifejezésből eredt japánul a „fukko”, amelyet aztán a ,,helyreállított" sintó elnevezésére használtak: , fukko sintó".) Kada úgy vélte, az , ősi út", azaz a japán múlt és az ősi japán világ megismerése a szövegeken keresztül lehetséges, ezért tartotta szükségesnek a japán klasszikus szövegek irodalmi és filológiai tanulmányozását. , Ha a régi szavakat nem értjük, a régi jelentések nem lesznek számunkra világosak. Ha a jelentés nem tiszta, a régi tudás nem kel életre. A régi királyok útja lassan eltűnik, a régi bölcsek tudását és eszméit már majdnem elfelejtettük." A Manjósút pedig irodalmi erényeinél is többre becsülte, ahogy írta: , A Manjósú a mi nemzeti lelkületünk lényege."? Kada Azumamaro munkássága elválasztotta a kokugakut a konfucianizmustól és abuddhizmustól, és megalapította mint önálló tudományterületet. Szintén az ő nevéhez köthető a , fukko sintó", a , sintó helyreállításának" programja, amely a sintó ősi, az idegen (buddhista és konfuciánus) hatásoktól még érintetlen formáját kívánta kutatni és feleleveníteni. Kada szerint a sintó az alapvető hitvilág Japánban, amely a dicsőséges ősi idők tanítását hordozza. ,Mivel országunk tanítása az Isteni Korszak tanításaiból származik, egyedi Utat jelent, amely olyan elemeket foglal magába, amelyeket nem találni a 7 Bary — Tsunoda — Keene (eds.): Sources of Japanese Tradition, 6-9. 28 Uo., 6-9. » Uo.
