Oldal 49 [49]
OCR
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA tetteire helyezte a hangsúlyt." Jamaga Szokó (1622-1685) ilyen indíttatással a busi réteg számára dolgozta ki az erkölcsös élet alapvetését írásaiban," amelyeket aztán Busidó, azaz A harcos útja kifejezéssel egyesítettek: az önfegyelem és a hűség hangsúlyozása a szamuráj etika alapvető eleme lett. A különböző konfuciánus és neokonfuciánus, illetve az azt kritizáló tudósok közül többen is voltak (különösen Ogjú Szorai), akik a kokugaku tudósok munkásságára is nagy hatässal voltak.? Itö Dzsinszai (1627-1705) és Ogjü Szorai (1666-1728) a 17. szäzad végén a konfucianizmus új filozófiai és filológiai iskoláit teremtették meg. A neokonfucianizmustöl indultak, de végül egy új konfuciánus metodikának, az , ősi tudomány"-nak (kogaku) úttörő művelői lettek." Kiindulópontjuk szerint minden helyes szövegmagyarázat és értelmezés csakis a nyelvi és diskurzusbéli változások figyelembevételével történhet. Mivel a neokonfucianizmus az ősi szövegeket az akkori jelen fogalmaival értelmezte, ez a kogaku szerint az eredeti értelem félreértéséhez, téves magyarázatához vezetett, így nem fogadták el a neokonfuciánus tanokat. Itó Dzsinszai elutasította a korabeli (kínai) univerzális morális racionalizmust, miszerint az univerzumot és az emberi erkölcsöt is a ri kozmikus alapelv irányítja, és az ember saját képességének tulajdonította az erény kifejlesztését, amelyet az egyén saját belső erőfeszítéseivel érhet el." A konfucianizmus eredeti értelmének, lényegének feltárásához az eredeti szövegek filológiai vizsgálatát tartották célravezetőnek, abból a korból, amikor még a különböző irányzatok nem kezdték magyarázatokkal elfedni vagy félreértelmezni a konfuciánus tanokat. Ogjú Szorai ebbéli igyekezetében az eredeti konfuciánus szövegek lényegét a korabeli kínai nyelv ismeretében próbálta feltárni, iskolája (kobundzsigaku) a régi szövegek valódi jelentésének tanulmányozását jelentette, ami miatt a későbbi kokugaku mozgalom egyik előfutárának is tekinthető.? Az Edo-kori gondolkodás megváltozása, annak kezdete többek szerint egyértelműen Ogjú Szorai munkásságához köthető." S bár némi vita létezik az 7 Uo., 141-143. 8 Uo., 142. Masao Maruyama: Studies in Intellectual History of Tokugawa Japan, Princeton University Press, Tokyo University Press, 1974, 135-177. Susan L. Burns: Before the nation: Kokugaku and the Imagining of Community in Early Modern Japan, Durham, Duke University Press, 2003, 51. 11 Szabó: Shushigaku, 141. Uo., 142. Ezt a későbbi kokugaku tudósok nem ismerték el, az irányzat alapítójának egyértelműen Keicsút nevezték meg. Motoori Norinaga indulatosan fejtette ki Tamakacuma művében, hogy ,hogyanis lehetne a kokugaku eredetének a konfuciánus gondolkodást tekinteni?" Peter Nosco: Remembering Paradise: Nativism and Nostalgia in 18th Century Japan, Cambridge, Massachusetts — London, Harvard University Asia Center, 1990, 60-61. B Szabó: Shushigaku, 142. + A7 +
