Oldal 36 [36]
OCR
LÁZÁR MARIANNA Annak ellenére, hogy maguk a kontúrvonalak precízen és perspektivikusan vannak megrajzolva, a zászlón látható motívumok rendkívül egyszerűek, mintha egy kisgyerek rajzolta volna azokat. Nem hasonlítanak se az aszukai sírfreskókra, se a Jakusidzsi templom domborműveire, mégis könnyen felismerhetőek a megszokott stílusjegyek miatt (színek, pozitúra, állatalakok stb.). A Bunan Goszokui Csódó-zu is kiemeli az észak felé történő felállítást, és a feltételezett két támasztó oszlop létéről is megbizonyosodhatunk. Ennek és a többi 12. századi forrásnak az alapján bizonyosnak tűnik az a feltételezés, miszerint a hét hódót valóban a taoista tanoknak megfelelően, észak felé fordítva állították fel a , transzcendens uralkodó" számára. A 12. század végétől a politikai hatalom kikerült az udvari arisztokrácia kezéből és Minamoto no Joritomo sógun vált az ország katonai vezetőjévé. Mindezek ellenére a császár rituális (és legitimizáló) szerepe megmaradt, és ennek egy vetületeként megkezdődött a császári beiktatási ceremóniák dokumentálásának hagyománya. Immáron nemcsak törvénytár formában örökítették meg ezeket az eseményeket és az ott használt rituális tárgyakat, hanem historikus elbeszélések, naplók és a 16. századtól tekercsképek, paravánképek és egyéb illusztrációk formájában is. A 14. század végén keletkezett Taiheiki az első háborús krónika, amelyben említik a hét hódót egy 1349-es beiktatási ceremónia leírása kapcsán." Ekkorra a beiktatási ceremónia nyilvános ünnepséggé vált, már nemcsak a legrangosabb udvari miniszterek és a díszőrség vehettek rajta részt, hanem a fővárosban élt nemesek és közrangú emberek is. A császár hivatalos üdvözlése és köszöntése továbbra is a legmagasabb rangú miniszterek és a trónörökös herceg feladata volt, amit dobzenés ünneplés követett. A Daidzsószai megkezdése előtt a , közönségnek” el kellett hagynia a palota területét, kizárólag a sintó papok és segítők maradtak a császárral, aki később az áldozati rituálék palotán kívüli helyszínére vonult. Ez az átalakulás mutatója lehet annak a felfogásbeli változásnak, hogy a beiktatási ceremóniának kínai hagyományból eredő részét már nem tekintették annyira státuszhangsúlyozó ünnepségnek a császári udvarban (mivel a császár elvesztette politikai hatalmát), de a sintó rituális vezetői szerepét továbbra is reprezentálni tudta a zászlók alkalmazásával. 38 27. kötet: KAA) A AS4E4+-—A PAB CRP PRR Lata RS, DUR ZIELT, BER ERS, (CPR) MATRA NA RPO LTREDRAL ES TR BAT LONE, FILA ERICIF 0, J + 34 +
