Oldal 33 [33]
OCR
A NÉGY ÉGTÁJŐR DÍSZZÁSZLÓK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA VÁLTOZÁSOK A HEIAN-KORTÓL A Soku Nihongi feljegyzései szerint a Nara-korban többször felülvizsgálták az udvari szertartások hivatalos rendjét, és új szabályozásokat vezettek be." Ebben az időszakban Heidzsó főváros nem csak a japán császári udvar virágzó központja volt, de az Ázsiát átszelő Selyemút keleti végállomása is. A nemzetközi kultúrával büszkélkedő császári udvar kultúrája azonban a 8. század végétől folyamatosan átalakulóban volt. A központi bürokratikus monarchia csak eszményként, egyfajta külcsínként létezett a szigorúan jegyzett törvények miatt, de belülről már változásnak indult az államigazgatási rendszer. Az ünnepségek és rítusok részletei egyre jobban különböztek a kínai stílusú látványos ceremóniáktól, és egyre inkább idomultak a japán uralkodói udvar és a lassan újra politikai hatalmat nyerő nemzetségfők (- magas rangú hivatalnokok) igényeihez. A 9. század végétől — 10. század elejétől beszélhetünk először arról, hogy megjelenik az igény a többszörösen megreformált udvari ceremóniák rendjének kodifikálására. Olyannyira népszerűvé (és szükségessé) vált a korabeli udvari hagyományok ismerete, hogy új , tudományág?" született belőle (júszoku kodzsicu Aiki 32) és ,szertartäskônyveket” adtak ki a hivatalos ünnepségek és sintó rítusok szabályainak kodifikálására. Ezek a szertartäskônyvek a mâr ,eljapänosodott”, a különféle ókori kínai filozófiákból beépült elemeket tartalmazó udvari rítusok szertartásrendjét, sintó liturgikus szövegeket (xoritofitár]) és az udvari szokásokhoz kötődő adminisztratív törvényeket foglalták magukba. Ide soroljuk a Dairisikit (PIE, 821), a Dzségan Gisikit (A@U#ETK, 871) és a legrészletesebben kidolgozott Engisikit (#E=x\, 927). A tartalmi hasonlóságok miatt ezek megírásához minden bizonnyal a Tang-kori Da Tang Kaijuant is felhasználták, de nem olyan mértékben tekintették kritika nélkül követendő példának, ahogy azt a korábbi korokban tették az udvari adminisztráció és jogalkotás területén. A Heian-kori forrásokban már részletes feljegyzést találunk a hét díszzászlóról. A Dairisikiből megtudjuk, hogy a zászlókat két nappal az újévi ceremónia előtt kell felállítani, kb. 48 méter távolságban a trónteremtől. A Dzsógan Gisiki már az ünnepségek előtti napot jelöli ki a csóga és szokui ceremónia előkészületeihez. A két esemény leírása (a császár köszöntése a hét rituális tárgy jelenlétében) szinte teljesen azonos." A zászlók egymástól elhelyezett távolsága mindkét mű 30 Kokusi Taikei Hensükai (ed.): Rjö no Gige, in Kokusi Taikei, 22, Tokiö, Josikava Köbunkan, 1974. 315, fejezet: [RERNATÉE] TA, RARE, ARR, ITR ROSE À Da + 31 e
