Oldal 22 [22]
OCR
LÁZÁR MARIANNA Meidzsi-korig? szöveges és képi források segítségével. A Tokugava-bakufu által , mesterségesen" megteremtett Négy Égtájőr zászlók népi sintó hagyományát a disszertáció következő fejezetében tárgyalja a szerző, ám ennek közlésére itt most nincs mód. AZ UDVARI CEREMÓNIÁKON HASZNÁLT NÉGY ÉGTÁJŐR ZÁSZLÓK KULTÚRTÖRTÉNETI HÁTTERE Az ókori kínai és koreai államok felől érkező külső nyomás és a belviszályok (klán harcok, trónutódlási harcok) nyomására Japánban a 7. század közepén megkezdődött a már a 3. század óta létező Jamato államszövetség kínai mintára történő átszervezése adminisztratív és jogi jellegű reformokkal. A 7. század végére, 8. század elejére egy központosított, szigorúan szervezett állammá vált Japán, melynek uralkodói udvara a Tang Kína konfuciánus filozófiai alapokon nyugvó bürokratikus kormányzati rendszere alapján lett átalakítva.? Kínában először a Han-korban (i. e. 206 — i. sz. 220) egységesitették és foglalták bürokratikus keretbe a központi udvari kormányzatot. A konfucianizmus hivatalos államideológiává vált, a fővárost és a késői uralkodók temetkezési helyét taoista kozmológiai tanok alapján alakították ki, egységesítették a hivatalnokvizsgák rendszerét és az arisztokrácia szertartásainak hagyományait is. Szintén ebben az időszakban vonták össze először hivatalosan a Négy Égtájőr-kultusz alakjait egy mitologikus védőszellem csoporttá, ami a taoizmus Öt Elem-tanával, a Jin-Jang elmélettel és más népi hagyománnyal összefonódva nemcsak a császári udvar, hanem a vidéki tartományok vezetőinek temetkezési hagyományában is egyre kedveltebb motívummá vált. A Han-kori államigazgatási rendszert néhány nyugtalan évszázad után a Szuj uralkodóknak sikerült újra megszilárdítania a 6. század második felében. A későbbi Tang-kor első felében megélénkültek a külkapcsolatok, a főváros (Csang7an) és a tengerparti kikötővárosok nagy, nemzetközi központokká váltak, Japán pedig már nemcsak koreai közvetítéssel, hanem közvetlenül a Tang fővárosba utazva ismerkedhetett meg a legújabb kínai eszmékkel, vallási irányzatokkal, jog- és államtudománnyal és nem utolsósorban az új művészeti ágakkal. ? Szerkesztői megjegyzés: A tanulánykötetben az ázsiai szavak és nevek esetében a szerzők a hivatalosan elfogadott magyaros átírást használják a Ligeti Lajos — Terjék József: Keleti nevek magyar helyesírása (Akadémiai Kiadó, 1981) című kiadvány alapján. Kivételt képeznek a nem japán nyelven kiadott japán szerzők nevei a hivatkozásokban és bibliográfiákban, mert ezekben az esetekben az adott nyelven megjelent formátum szerepel. 3 Edward Kidder: Az 6si Japan, Budapest, Helikon, 1987. +20 +
