Oldal 15 [15]
OCR
ELőszó Doma Petra tanulmánya a Meidzsi-kori japán színháztörténet egyik fontos fejezetét tárgyalja: a nyugati hatásokat magába olvasztó sinpa, illetve szeigeki nevű műfajok kialakulását mutatja be Kavakami Otodzsiró és az általa vezetett színház tevékenységén keresztül. A kötetben három, napjainkban jelentős eredményeket felmutató diszciplína, a fordítástudomány témaköréhez kapcsolódó tanulmány is található. Samu Veronika a japán nyelvben fontos szerepet játszó hangutánzó és hangulatfestő szavak (onomatopoeiák) magyar nyelvre történő fordításának lehetőségeit vizsgálja a japán és magyar onomatopoeiák rendszerének morfoszemantikai összehasonlító elemzésén keresztül. Somodi Júlia dolgozatában a japán megszólítások magyar nyelvre történő átültetési stratégiáit vizsgálja a japán filmek magyar szinkronizálásában és feliratozásában alkalmazott gyakorlaton keresztül. Bemutatja a vokatívuszi megszólítások fordításának elemzésére adaptált House-féle fordítás-értékelési módszert, továbbá ismerteti a szinkron és a rajongói fordításokban megvalósuló ekvivalencia-viszonyokat. Mayer Ingrid tanulmánya is a fordítástudományhoz kapcsolódik, de témáját a klasszikus japán költészetből meríti. A szerző a mindössze 31 szótagból álló tanka („rövid vers") költői eszközei közül a homonimakat (kakekotoba) vizsgalja a 13. század elején megjelent Hjakunin issu (, Száz költő egy verse") című antológia huszonegy angol és öt német nyelvű fordítása alapján. Részletesen elemzi a kakekotobák többértelműségében rejlő költői lehetőségeket, és bemutatja azokat a különféle stratégiákat, amelyeket a fordítók a kakekotobák idegen nyelvre történő, sokszor rendkívüli kihívást jelentő átültetése során alkalmaznak. Sági Attila tanlmányában egy japán dialektológiai témát dolgoz fel. A szerző célja bemutatni a nagy tradícióval rendelkező Kanszai régió nyelvjárásainak osztályzási lehetőségeit, és röviden ismerteti a különböző nyelvjárások legfontosabb sajátosságait is. Mivel ez a vidék Japánnak nagyon fontos régiója, így a terület nyelvjárásainak bizonyos megismerése a japánul tanulók számára is fontos lehet. Különleges érdeklődésre tarthat számot Lázár Marianna dolgozata, aki kutatásai tárgyául olyan témát választott, amellyel eddig még Japánban is kevesen foglalkoztak. A szerző kínai, koreai és japán forrásszövegek feldolgozásával és tárgyi emlékek segítségével behatóan elemzi az ókori kínai hagyományokban gyökerező Négy Égtájőr isten kultuszát. Jelen tanulmány a szerző Japánban megvédett doktori disszertációjának egyik fejezete, amelyben e kultusz sajátos japán integrációját vizsgálja, az égtájőr alakokkal díszített ceremoniális zászlók japán császári udvari hagyományának tükrében. Soós Sándor a japán vallástörténet elismert kutatója. Itt közölt dolgozata a buddhizmus egyik meghatározó irányzatának, a nyugati kultúrára is nagy hatást +13 +
