Oldal 35 [35]
OCR
A szöveghagyomány feltárásának újabb fejleményei A harmadik szöveghely, amely a sztemmán magasan álló, X-ágba tartozó, újonnan feltárt kódexek egymáshoz való bonyolult kapcsolatára világít rá, a szerelmesek második esti randevújának jelenetéből való. Akkor Menelaus váratlanul hazaérkezik vidékről, és Lucretia csak eltereléssel tudja elkerülni a tettenérést. Színlelő szavai hűtlenséggel vádolják a férjét, aki feltételezése szerint egy parasztlány csábításának engedett volna: , Nam ego te iam villica inviscatum rebar. Ouid tu tamen ruri tam diu? [...] Tum ne quam adeas, timeo, ut sunt infidi uxoribus suis viri.”” A másolóknak elég sok fejtörést okozott, hogy az invisco 1 ’madarléppel beken, metaforikusan: elcsébit, megfog’ ige” participiumi alakjat felfedezzék Piccolomini szerzői szándékában, a helynek ezért számos, gyakran értelmetlen változata alakult ki. Ebben az esetben a lipcsei ms Lp és két rokona, mss Ms és MI valószínűleg az autentikus alakot tükrözik, és ebben osztozik velük ms Cs is: a villica ezekben főnév, "parasztlány" jelentésben. A pienzai ms Pi és négy rokona, mss CV1, Ir2, Ps1, Ps6 esetében a villica jelzőként értelmezhető a re főnév mellett, ami nyelvtanilag szintén helyes megoldás. A mss Ir3, Ox és Gi kéziratokban található olvasatok ismét a lábak és hurkok értelmezésének problémájára utalnak, amikor a másolandó szintagma jelentése egyáltalán nem világos a másolók számára, és úgy csoportosítják az ékezetmentes i és u — n — m betűket szavakká, ahogy tudják. 1. Te iam villica inviscatum mss R, Q, Se, Bp1, Bp2, Vc, Ms, M/, P1, WUn1, WUn2 [inviscantum?], WOs, Ps3 [iam te villica], Gs, Lp, Ps9 [iam te villica] 2. Te re villica inviscatum mss CV1, Tr2, Ps1, Ps5 [vilica], Ps6, Pi. H 213, H 214, H 215, H 216-C 61, H 217, H 218, H 219, H 220, H 221, H 222, H 223, H 226, H 230, H 231, H 232, H 233, H 235, H 236, H 240, C 59, H 223=C 62, C 68=P 155, C 70, P 157, RSuppl1, Velence 1504, Velence 1514, Velence 1515 3. te villicam ruscatum ms 773 4. te iam re villicam inviscatum ms Ox 5. iam ego te villica in[?] ruscatum ms Gi ° _MATE 2018a, 284-285. „Mär azt gondoltam, hogy elcsäbitott teged egy falusi leäny. Mit csinältäl eddig videken? [...] Amikor nem vagy itt, rettegek, hiszen hütlenck a ferfiak asszonyaikhoz.” 7 MAré 2018a, 153. és Morrai-Popt Pius II 1996, 55, 29/3-4. j. 33
