OCR
A szöveghagyomány feltárásának újabb fejleményei 1. secreto cupidinis arcu mss CV1, Tr2, Pz, Pst, Ps5, Ps6, Pi, Ps8. H 213, H 214, H 216=C 61, H 217, H 218, H 219, H 220, H 221, H 226, H 228, H 230, H 232, H 233, H 234, H 235, H 236, H 237, H 240, P 157, C 69, C 70, C 71, C 72, Velence 1504, Velence 1514, Velence 1515, Bázel 1545, Bázel 1554 2. [8] cupidinum arcu ms Ox 3. certo cupidinis arcu mss R, O [ceco is], Bp1, Bp2, Vc, Mg, Mh, Mk, Mj, Mü, Ms, Mm, MI, RCo, RCa, CV3, CV4, Tri, Tr3, N, FiC, P1, Ps2, Ps3, Ps7, Lp, Ps9, Ps10, LA. H 151, H 154, H 156, H 157, H 158, H 160, H 225, H 239, R3,R 4, BMC IV 44, C 65, Lyon 1505, Lyon 1518, Bazel 1551, Bazel 1571 4. ceco cupidinis arcu ms Ps4, Gi 5. toto cupidinis arcu mss Vb, Mf, M, CV2, WUn1, Gs A második szöveghely abból a részből való, amikor Lucretia tervét kovetve a frank lovag teherhordó béreslegénynek álcázza magát, a narrátor pedig csodálkozik, hogy a nemes és gazdag Eurialus hajlandó rangon aluli gúnyát ölteni, hogy bejusson Lucretia házába, mert a szerelmes nem ismer akadályt semmiben. Piccolomini: , O insensatum pectus amantis. O mentem caecam. O animum audacem corque intrepidum. Quid est tam nimium quod tibi non parvum videatur? Quid tam arduum quod planum non aestimes?”” Ebben az esetben olyan jelzöhärmasok figyelhetök meg, amelyeket nem lehet csak közvetlen másolási hibákkal magyarázni, hanem ismét felvetődik, hogy két szerzői változat készült a Historia szövegéből," amelyekben néhány igepár (inveniat — offendat, deseruit — dimisit), illetve jelzőcsoport eltért egymástól. A lipcsei ms Lp és két rokon kódexe invium — pervium — arduum jelzöhärmasäban az elsö kettö ugyanarra a -vium szótőre épül, tehát etimológiailag logikusan következnek egymásból. A két 67 . MÁTÉ 2018a, 271. ,Ó, a szerelmes meggondolatlan keble! Ó, a vak elméje! Ó, a bátor lelke és rettenthetetlen szíve! Mi lehet olyan hatalmas, ami neked kicsinek ne tűnne? Mi lehet oly szűk, amit szélesnek nem ítélsz?" ® Erröla felvetesemrölläsd: MATE 2018a, 45. különösen 110. j. 31