Page 28 [28]
OCR
A szöveghagyomány feltárásának újabb fejleményei 151, H 154, H 156, H 157, H 158, H 160, H 239, Lyon 1518, Bázel 1551, Bázel 1571, Frankfurt 1597, Frankfurt 1597 (különböző), Frankfurt 1600, Frankfurt 1606, Frankfurt 1625, Leiden 1648, Amszterdam 1651. Lényeges tulajdonságaikat az alábbi elemzések során ki fogom emelni, és ott felhívom a figyelmet a korábbi és későbbi nyomtatott szövegtanúk közötti különbségekre is. Az X-ágba tartozó kódexek. A lipcsei és a két giesseni kézirat A lipcsei ms Lp legközelebbi rokonai a szöveghagyomány korábban már feltárt részében a következő kéziratok: mss Ir3, MI és Ms, itteni sorrendjük egyben a lipcsei kézirattól való távolságukra is utal. Ez a négy kézirat közös ősre megy vissza, de mindegyikük esetében hiányzik legalább egy köztes szövegállapot, amely közvetlen összekötő láncszemként kapcsolná őket egymáshoz. Mivel a kéziratok elég jó állapotúak, nehéz olyan másolási hibát vagy hibacsoportot találni, amely csak rájuk lenne jellemző, és élesen elkülönítené őket az X-ágnak a sztemmán magasan álló többi tagjától. A későbbiekben ezért azt fogom megmutatni, hogy hogyan különíthető el ms Lp és rokonai csoportja a két giesseni és a pienzai kézirattól, és mely olvasatokban hasonlítanak nagyon egymáshoz. A giesseni ms Gi jelti kézirat, amelyet mar E. J Morrall is bevont vizsgálataiba, az X-ágban elfoglalt helye ellenére tartalmaz néhány olyan hibát, amelyek az Y-ághoz tartozó szövegekben válnak dominánssá, igaz, hogy külön-külön. Az egyik ilyen olvasat az, amely az Y-ágban a domus-csoportot kialakítja: ms Gi, 19r et hera peribit et dom9 infamiam subibit. A másik pedig szintén az Y-ágban jut nagy szerephez, ahol az ún. Baccaruscsoportnak az egyik meghatározó hibája a lűd király nevének torzulása a minuscula c-t változása miatt: ms Gi, 23r non tam tandali regis libie formosa uxor fuit guam ista est Ez a kézirat tartalmaz egy olyan sajátos olvasatot is, amelyet Ines Ravasini egyetlen másik kódexben, a ms Br-ben fedezett fel. A szerelmespár harmadik találkájának leírásában Eurialus felidézi az északi országokban jellemző rövid éjszakákat, utal a történetet. Amennyire meg lehet állapítani egy ennyire hiányos szövegből, a beírója talán egy, a Baccaruscsoporthoz tartozó nyomtatványból dolgozott. 26
