Seite 575 [575]
OCR
MELLÉKLETEK 573 mindmáig fennmaradt. A két épületet erős fal övezte. Ide menekültek a környék lakói a sorozatos betörések és pusztítások idején. Századok folyamán a templomot és kolostort sokszor feldúlták. Legnagyobb volt az 1661-es török-tatár pusztítás, amely mindent felégetett. Domokos Kázmér ferences püspöksége idején építették újra 1664-ben. A kolostor mai alakjában 1733 és1759 között épült barokk stílusban. A régi templomot 1802-ben lebontották és emelték az újat 1804 és 1838 között barokk stílusban, s ami figyelemre méltó: faboltozattal. Templomunk összes berendezését Papp Miklós brassói oltárkészítő kivitelezte fából még a múlt században. A csíksomlyói kegytemplom legnagyobb értéke a Szűz Anya kegyszobra. Ismeretlen mester faragta hársfából a 15-16-ik század fordulóján. Magassága: 227 cm. A kegyszobor mellett jobb- és baloldalt Szent István és Szent László Tirolban készült faszobra áll. — A festett üvegablakok Csehországban készültek 1905-ben. Különös figyelmet érdemel a templom orgonája. 1930-ben készült Wegenstein Lipót temesvári orgonagyárában, Geyer József zeneművészeti főiskolai tanár tervei alapján. Orgonánk 3 billentyűsorával, 33 változatával és 2600 sípjával az ország legkorszerűbb orgonái közé tartozik. A csíksomlyói kegytemplom hazánk nagy búcsújáróhelye is egyúttal. A csíkiak és gyergyóiak 1567-ben fegyveres erővel védték meg hitüket János Zsigmond hadaival szemben. Ennek emlékét őrzi a pünkösdi búcsú. Csíksomlyó a múltban fontos művelődési központ is volt. A ferencesek itt már 1649-ben papnevelő intézetet tartottak fenn; azon kívül elemi és középiskolát, tanító és kántorképzőt vezettek. Itt tanult többek között Gábor Áron is, az 1848as forradalom híres ágyúöntője. - 1721-töl eme iskolák tanulói játszották a híres csíksomlyói ,,misztériumdramakat” is. Itt működött Kajoni [sic!] János könyvnyomdája 1676-tól, amelyben tankönyvek, ima- és énekeskönyvek, meg más hasznos egyházi és világi tartalmú nyomtatványok láttak napvilágot. Kajoni Jánost egyébként a 17. század sokoldalú szerzeteseként tartja számon a történelem. Kiváló volt mint énekgyűjtő, zeneszerző, történész, nyomdaalapító és orgonaépítő. Mellszobra a kolostor négyszögű udvarában látható. A mű Ferencz Ernő alkotása 1973-ból. A Kissomlyó hegyén három kápolna áll. Pogány és őskeresztény nyomokon épültek a századok folyamán. Jellegzetes a Szálvátor kápolna, amelynek festett homorú kazettás mennyezete az 1670-es években készült. Műemlékegyüttesünk a szocialista állam különös támogatását élvezi. A javításokat jelentős anyagi és erkölcsi támogatással segíti.
