Oldal 567 [567]
OCR
MELLÉKLETEK 565 Gr. Majläth Käroly b[oldog] e[mlekü] püspökünkröl pedig tudjuk, nagyon gyakran élt az alkalommal, hogy a pünkösdi összejövetelek alkalmával híveihez szólhasson és nekik pontifikálhasson. Tudom azt is, hogy Nagyméltóságod teljesen tisztában van a kegyhely jelentőségével, és szerette volna, ha életének legnevezetesebb mozzanatai itt nyernek beteljesedést. Nem ok nélkül. Az erdélyi katolikus restaurációt Csíksomlyó nélkül el sem tudjuk képzelni. Az első erdélyi egyházi zsinatokat 1669, 1674, 1697, 1710, 1726, 1732 években itt tartották, és az éledő katolicizmust törvényeiben itt szervezték meg. A szerencsétlen román megszállás éveiben két alkalommal, 1927 és 1939-ben tartottak katolikus nagygyűlést, amelyekkel arányaiban egy sem vetekedhetett. Azért, midőn bátorkodom Nagyméltóságod jóindulatát, segítségét és ajánló sorait kérni, hogy a Szűzanyának ezen csíksomlyói szentélye tényleg történelmi jelentőségű székely népünk életében, a hitélet fejlesztésében és a katolikus hit védelmében, [s] a kegyszobor tisztelete nagyban hozzájárult a hitélet elmélyítésében a múltban, jelentős szerepe van a jelenben is, akkor tulajdonképpen azt a kifejezett magyar gondolatot szeretném tovább szőni, amely a bécsi döntés után többször hangot nyert, hogy Erdélytől, az erdélyi szellemtől sokat várnak. 1953-ban lesz hatszáz éve annak, hogy Csíksomlyón Mária szentélye valamilyen formában áll. A jövő év elején ötszáz éve lesz annak, hogy IV. Jenő pápától az első búcsúkedvezményt kapta a csíksomlyói templom. Bizalomteljes kérésemet megújítva maradok a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úrnak kész híve: Kolozsvár, 1943. március 24-én P. Boros Fortunát ofm, tartományfőnök. 3. Márton Áron levele a szerzetesek érdekében (1960) Forrás: GYÉL 1960-182/14. Ferencrendiek helyzetéről. Gépiratos fogalmazvány. Vezértitkár Úr, A ferencrendi Provinciális mellékelt kérését tisztelettel továbbítom Önhöz. Az Egyház és a vallás helyzete évről évre súlyosabb annak ellenére, hogy az alkotmánytörvény és a kultusztörvény a vallásszabadságot ígéri. Jelenleg nemcsak az egyház jogai vannak megcsonkítva, és nemcsak a lelkipásztori működés köre van a minimálisra korlátozva, hanem maga az istenhit van veszélyeztetve. Az állampolgárok ezrei és ezrei, akik hisznek Istenben, súlyos lelkiismereti kényszernek vannak kitéve. A gyermekeket és ifjakat az iskolákban és nevelőintézetekben, a felnőtteket pedig munkahelyeiken és különböző gyűléseken igyekeznek rávenni, hogy minden vallási gyakorlattól tartózkodjanak. És ezt nemcsak a rábeszélés eszközeivel igyekeznek elérni, hanem a megfélemlítés eszközeivel is: a gyermekeket, ifjakat, felnőtteket megfigyeltetik, ellenőrzik, s szankciókkal, a kedvezmények megvonásával vagy állásuk elvesztésével fenyegetik.
