Oldal 514 [514]
OCR
512 VI. ÖSSZEGZÉS lemezhetők a , csatlakozók", akik utazásuk során az autentikus búcsújárást keresik - ezekre a kérdésekre kerestünk itt választ. A turista elvárásai, élményközpontúsága, a hétköznapi és ünnepi tapasztalatainak sajátos keveredése, , tekintete" jól megkülönböztethetővé teszi ezeket a csoportokat a , régi" búcsújáró csoportoktól, és jó ideje jellegadó lett a pünkösdi búcsúban - úgy, ahogy azt a kegyhely máskor tartott búcsúin nem lehet tapasztalni. A búcsúk elmaradhatatlan része a vásár. Természetes, hogy ennek mérete Csíksomlyón - az odaérkező tömeg nagyságával párhuzamosan - minden korábbit felülmúl. Itt kérdeztünk rá az árusok kilétére nemcsak megfigyelések és alkalmi beszélgetések, hanem 1994-1995-re vonatkozóan részletes adatfelvétel alapján is. Ebből jól kirajzolódik a vásárosok száma és az árukészletük növekedése, egyúttal az is kitűnik, hogy a vásári dimenzió térben és jelentőségben egyaránt a búcsú peremén maradt. Nem látszik a pünkösdi búcsú olyan erős piacosodása, mint amit például a boszniai Medugorjéban figyelhetünk meg, és nem váltak ajándék- vagy emléktárgyakká a kegyhely legjelentősebb kultikus tárgyai, mint a kegyszobor vagy a labarum. A résztvevők által hazavitt ajándék- és emléktárgyak sokaságuk, változatosságuk és változatos használati módjaik révén vetnek fényt a búcsú ünnepi és hétköznapi részeire. levízió adásaiban és az interneten külön fejezetben mutattuk be. Milyen módon jelenítik meg a búcsút és a búcsújárókat helyi, regionális, országos lapok, milyen beszédmódok mutatkoznak meg, milyen sztereotípiák azonosíthatóak az írott és az elektronikus médiában? Hogyan dolgozik az újságíró, hogyan a Duna Televízi0? Hogyan kapcsolják be a nézőt és olvasót a búcsúba, és hogyan kapcsolják ki a jelenlévőket a búcsúból? Nem kétséges, hogy a médiajelenlét alakítójává válik az ünnepnek, ámde ez inkább részletekre szorítkozik. Zajlik az a folyamat, melynek során még nem látszik, mennyire fogja a mediatizálódás a búcsú jellegét érinteni, mennyire fog egyfajta fesztiválosodáshoz vezetni. Az, hogy Csíksomlyó nemzeti kegyhely, ugyancsak jó negyedszázada közismert. Hogyan vált azzá, milyen értelemben lehet egy kegyhely nemzeti, hogyan mutatkoznak meg a magyarságszimbólumok a búcsún - ezek a kérdések részleteikben eddig még nem voltak elemezve. Itt sem nélkülözhető a történeti visszapillantás a 19. század második felére, amikor először bukkant fel a nemzeti jelző, majd a 20. század első felére, különösen a második világháború éveire, amikor a nemzeti jelképrendszerek immár szorosan összekapcsolódtak a pünkösdi búcsújárással. A tárgyi jelképek mellett, mint a zászló és címer, a jeles emberek jelenléte is idevonható, hiszen jeles közéleti vezetők körül is kialakulnak és megfogalmazódnak vélemények, létrejönnek viszonyulások. Különösen jól megvilágítja a kegyhely nemzeti arculatát két konfliktusos eset: az 1993-ban keletkezett nézeteltérés az István, a király rockopera búcsú alkalmával tervezett bemutatása körül, valamint a Babba Mária alakja körüli viták. A nemzettudat, etnikai tudat és jelképek kutatásának sokfelé ágazó tematikájában ezzel a fejezettel csak érinteni tudtunk át
