OCR
488 V. A MODERNIZÁLÓDÁS kellemetlen csapdába. Ugyanis előzőleg Gergely István helyi plébános írásban már meghívta volt Koltai Gábort a rockopera előadására. Egyetértettek ebben a jelenlegi csíksomlyói házfőnök atyával, páter Bartók Alberttel. Mikor március végén itt megjelentek, akkor én már kész tények elé voltam állítva. Jóllehet bizonyos értelemben számomra is jónak látszott az ügy, hiszen egyezség történt, hogy színpadot építenek fenn a hegyen és hangszórósító berendezéssel is ellátják a hegyet. A nagy búcsús néptömeg pedig jól belekapcsolódhatott volna ott fönt a pinkésd szombati zarandoklati bicstis szentmisébe.?”” Ebből láthatjuk, hogy az István, a király egy nemzetközi, mondhatni diplomáciai vonatkozásrendszerbe is bekerült. A saját vagy a felettesei szándékából visszalépni készült egy, a nemzeti ügyekkel szemben óvatos külföldi magyar főpap, vatikáni hivatalnok. Nem ismerjük a motivációit, nincs nyoma, hogy erről valaha is beszélt volna. Utólag nehéz látni, hogy ez a szándék megelőzte vagy követte Bálint Lajos érsek reakcióját a kezdeményezésre, ami szempontunkból csaknem mindegy is. Erős hatása mindenesetre nem maradt el; az előadás nem jött létre, a vatikáni érsek pedig gyulafehérvári társával együtt ott állt a szabadtéri oltárnál az ott első ízben megrendezett szabadtéri misén. Mindazonáltal távolról sem csak egy külföldi magyar főpap óvatoskodásával állunk szemben. Benedek Domonkos tartományfőnök - akit igazán nem lehet azzal vádolni, hogy ne lett volna ,jó magyar ember" (hogy ezzel a köznyelvi fordulattal érzékeltessük azt, amit fogalmi nyelven csak sok félreérthető körülírással lehetne kifejezni) — saját maga is tartózkodóan fogalmaz az addigra nyilván már őáltala is megismert darab tervével kapcsolatban: Tudnunk kell erről a rockoperáról, hogy elsősorban beállítottságával alkalmas nemzetieskedő érzelmeket felkelteni. Már az előadás beígérésében is kihangsúlyozták a magyarországiak, hogy milyen magyaros, lobogós külsőségekkel szeretnék megtartani ezt az előadást. Már önmagában nagyon veszélyes és káros lehetett volna népünkre is, s magára az immár 426 éves pünkösdi búcsúra. Messzemenően figyelembe kell venni a románság érzelmeit a mi magyarkodásainkkal szemben. Egyébként is a pünkösdi búcsúnak évszázadokon át kialakult hagyományai, szokásai, áhítata nem igényel semmi újkori modern betétet. Továbbá az operában éppen a Szent Istvánnal szembehelyezkedő Koppány jelenetekben a kegyhely és a pünkösdi áhítathoz nem illő mozzanatok is vannak. Koppány pogány feleségei több obszcén mozzanatot is bemutatnak. Nincs szükség a búcsúsok megbotránkoztatására.??? 722 HD-St 1993. Konfliktus helyzet az érsekséggel. 223 HD-St 1993. Pünkösdi búcsúra való előkészületek.