Page 485 [485]
OCR
19. A NEMZETI ARCULAT 483 a búcsú vallási oldalának szervezői egymást keresztező, sőt egymással ütköző elvárások vonzásába kerültek. A következő két esetelemzés azt mutatja, hogyan került konfliktusba a búcsúünnep szakrális jellegének és terének őrzése egy, a nemzeti érzések kifejezésének ikonikus szimbólumává alakult, már egy évtizede sikeres rockopera színre vitelének kísérletével. ,Babba Mária" alakján keresztül a keresztény és az , ősi magyar" vallási hagyományok egymást keresztező és egyúttal külön útjai állnak elénk. István, a király 1993 elején felmerült az ötlet, hogy a búcsúhoz kapcsolódóan rendezzék meg és adják elő az István, a király című rockoperát. A következő hónapok során ekörül vita támadt, amelynek eredménye az lett, hogy némely megtett előkészületek és sokak várakozása ellenére az előadásra végül mégsem kerülhetett sor. Három évvel a rendszerváltás után kézenfekvőnek látszott megszervezni egy erdélyi előadást is. Erre már 1991-ben is történt kísérlet, amit akkor a romániai belpolitikai helyzet miatt elodáztak. 1991 októberében egy nagyszabású, hét erdélyi várost érintő turnét terveztek, de Marosvásárhely akkor betiltotta a városi sportcsarnokban tartandó előadást." Tízéves sikersorozata folytán a rockoperát addigra Erdélyben is sokan ismerték, főként a fiatalabb generációból: 1989 előtt rejtett csatornákon keresztül hangszalagon is terjedt, néhányan a filmet is láthatták. Erdélyi magyar fiatalok oldaláról nézve a darab a nemzeti érzésvilágnak és történeti arcképteremtésnek egy olyan emblematikus kifejezése volt, amire ott nyilvánosan gondolni sem lehetett. Amikor aztán 1990 után kinyíltak a lehetőségek, sokan láthatták-hallhatták magyarországi előadásokon. A darabról már a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy az nemcsak egy rockopera, egy arra épült film és egy abból készült színházi előadás, hanem több és más: erős nemzeti töltetű ügy, társadalmi esemény." Az összetett üzeneteket és hatásos szimbólumvilágot tartalmazó darab a magyar közkultúra szerves része lett, egymást követő generációk számára jelentett nagy élményt. Újra meg újra sikerre vitt, megújulni, arculatot, formát váltani, aktualitást ölteni képes produkcióként, egyúttal üzleti vállalkozásként is nagy fokú profizmust mutat. Katartikus hatást az 1983. augusztusi városliget-királydombi előadásokon főként a hatalmas méretű nemzeti lobogó és a Himnusz darabba illesztése váltott ki, ezek maradtak emlékezetesek, mint ahogy ezek körül támadtak viták is." Messzire vezetne az István, a király históriájának bármelyik szakaszába belemenni, erről kritikák, esszék, interjúk hosszú sora szól. Abban, hogy a darab önmagán messze túlmutató üggyé válhatott, nagy szerepe volt számos konfliktusnak, amelyek újabb és újabb szakadásokat idéztek elő a szerzők, rendezők, előadók, 908 Koltay 2008. 231-234, 1991-09-20 Marosvásárhely. 909 Mátyás 1984. 910 Koltay 1984.
