Oldal 190 [190]
OCR
188 IV. AZ ÚJÁÉLEDÉS módszertanilag alaposan átgondolt helyi vallässzociolögiai felmérések egyaránt alátámasztják Tomka Miklós 1999-es megállapításait. , Európában Lengyelország mellett Románia a legvallásosabb ország, amelyet a modernizáció és a pártállami Nem azért, mintha egyházüldözés nem lett volna, hanem mert annak ellen tudott állni." Magyarországhoz képest Erdélyben erősebben megjelenik a vallás a tájban (templomok, keresztek) és a lakásokban (kereszt, rózsafüzér, ikon, Biblia). , A környezet és kultúra vallásos jellege csökkent, de Magyarországon nagyobb mértékben, mint Erdélyben."$? Ami Magyarországon már régen a múlté, a hit és világnézet vallásos kultúrája, arculata és egysége, Erdélyben magyarok és románok körében egyaránt máig megmaradt. A keresztelés, az esküvő és az egyházi temetés ma is a társadalmi együttélés szinte töretlen szokásai és szabályai közé tartozik. Általános gyakorlat a rendszeres templomba járás, a rendszeres imádkozás, és ebben a generációk közötti különbség sokkal kisebb, mint Magyarországon. A vallásosság az egyháziasság nagyobb fokában is megnyilvánul. Az egyházakat, akár a sajátjukat, akár a másokét, többen tartják lelki támasznak és segítségnek a boldogság keresésében, mint Magyarországon. Az összkép természetesen felekezeti és etnikai szempontok szerint egyaránt különbségeket mutat. Mindezzel szorosan összefügg, hogy „az erdélyi magyarság számára egyházai a kisebbségi lét legfontosabb társadalmi intézményei közé tartoznak [...] A felekezeti óvodák, iskolák, öregotthonok az állami oktatási és szociális rendszer fontos kiegészítései és egyúttal az alulról növekvő civil társadalom építőkövei"."9 Gereben Ferencnek és Tomka Miklósnak a kétezres években Szatmárban és Máramarosban, illetve ifjúsági csoportok körében végzett kutatásai ezeket az eredményeket részben megerősítették, részben arnyaltak;**' Fejes Ildikónak a csíki régióra vonatkozó kutatásai pedig egészen részletesen dokumentálták." A katolikus egyházon belül különösen fontos, hogy sikerült betölteni évtizedek óta üresen álló püspöki székeket, teljessé válhatott az egyházi hierarchia. 1990 márciusában a Szentszék a már idős Jakab Antal helyébe, aki 1980 óta volt Márton Áron utóda, Bálint Lajos segédpüspököt emelte a megyéspüspöki székbe, s ezzel egyidejűleg segédpüspökké nevezte ki dr. Jakubinyi Györgyöt, gyulafehérvári teológiai tanárt. Az ennek nyomán folytatott megbeszélések hamarosan oda vezettek, hogy Románia és a Vatikán helyreállította évtizedekkel korábban megszakított diplomáciai kapcsolatait. 1991-ben a gyulafehérvári püspökség érsekséggé lett; azóta is sérelemnek számít viszont az, hogy nem rendelték alá a tőle nyugatra fekvő, zömmel magyarok alkotta püspökségeket, azok továbbra is Bukaresthez tartoznak. 159 Tomka 1999. 460 Uo. 461 Gereben-Tomka 2000, Tomka 2005. 162 Fejes 2018.
