Page 188 [188]
OCR
186 IV. AZ ÚJÁÉLEDÉS akarta tölteni a parhuzamos magyar tärsadalom l&etrehozäsaban”.*** Kormänyzati felelősséget vállalva vagy kormányon kívül egyaránt kereste a helyét, generációváltáson is átesett, és egymást követő vezetői eltérő irányba tájékozódtak. Utóbb más magyar pártok is létrejöttek: a Magyar Polgári Párt bejegyzésére 2008-ban, az Erdélyi Magyar Néppártéra 2011-ben került sor. Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseleti szerkezete ilyenformán, ha nem is lett mindenben hasonló a magyarországihoz, alkalmas lett arra, hogy a nagyobb tömbök a magyarországi politikában is megtalálják a maguk szövetségeseit. Témánk szempontjából ez anynyiban vehető tekintetbe, hogy a magyarság legnagyobb tömegeket megmozgató gyülekezése Csíksomlyón érthetően felkeltette hazai és magyarországi politikusok érdeklődését is. Politikai vezetők nemcsak , magánemberként", hanem szerepüket nyíltan vállalva is megjelentek a búcsúban, annak bárki számára látható, kiemelt helyein, természetesen főként a konzervatív-keresztény körből. Ha nem is lehet kijelenteni, hogy a búcsús tömeg politikai kampányok célpontja lett volna, hiszen ilyen kísérleteket a szervezők a legnagyobb határozottsággal elhárítottak, kétségtelen, hogy aki itt politikusként kinyilvánította rokonszenvét, az adott esetben otthon is jobb fogadtatásra számíthatott. A romániai és ezen belül az erdélyi magyar társadalom komoly változásokon ment keresztül. Az erdélyi magyar népesség száma az 1992-es 1,6 millióról tíz év alatt 1,4 millióra, újabb tíz év alatt 1,2 millióra csökkent, ami azt jelenti, hogy a rendszerváltást követő húsz év alatt a magyarok kereken egynegyede eltűnt Erdélyből. Kiss Tamás számításai szerint, amit a kormegoszlási adatok visszavetítésével, retrospektív projekcióval végzett el, az erdélyi magyarok létszámcsökkenése 1982 ota tart, az akkori maximumérték 1,73 millió volt." Mivel a román népesség szintén nagy arányban fogyott, ezért a csökkenés százalékarányosan kisebb veszteséget jelentett: húsz év alatt 20,8909-ról 19,099-ra esett vissza — ez viszont már 209 alatt van, ami lélektanilag és jogilag is fontos határvonal. A magyar népesség fogyása három tényezőből adódik: a természetes szaporulat visszaeséséből, az asszimilálódásból és legnagyobb mértékben az elvándorlásból. Ez utóbbi tette ki a létszámbeli fogyás felét, húsz év alatt körülbelül kétszázezer főt." A régiók között komoly különbségek vannak: legkevésbé a Székelyföldön, legnagyobb mértékben a szórványban élő magyarság fogyott. A szabad mozgás lehetővé tette a külföldi munkavállalást, amivel minden rétegből tömegek éltek. Jelentős migráció alakult ki, igen sokan tartósan elhagyták a szülőföldjüket, és máshol kerestek megélhetést. Az eleinte főként Magyarország, majd Nyugat-Európa irányába megélénkült migráció és vendégmunka felerősítette a külföldi minták érvényesülését, vagy legalábbis az azokhoz való viszonyítást, a sajátnak az ott tapasztaltakhoz mért megfogalmazá446 Kiss-Toró-Székely 2017. 298-299. 447 Kiss T. 2017a. 130 skk. #48 Uo. 136.
