OCR
156 IN. A FELMÜLT (1949-1989) sebb tételére, assistálásra el szoktak jönni; továbbá el szoktak menni legalábbis a szomszéd községekből többen olyan hívek, akiknek az ünneplő egyházközségben rokonaik, közeli ismerőseik vannak: ezért, amint élőszóval akkor jeleztem, az idei pünkösdi búcsút az említett segédkező paptestvérek és az említett nem nagyszámú, ,más" hívek részvételével gondoltuk kezdettől megtarthatónak. Amikor a somlyói búcsúünnep ilyen megüléséről ápr. 25-én Nistor Traian Stalin-tartományi kultusz miniszteri megbízottal nálam személyesen tárgyaltam, ilyen formában ő is megengedhetőnek jelentette ki. Az ünnepi szentbeszéd megtartására az egyik szomszéd lelkipásztort kértük fel. A kapott 1458/1952. számú értesítésre vonatkozólag szíves és lehetőleg sürgős választ kérek: azt hogyan értelmezzük? A más községek papságának és híveinek kizárását tágabb értelemben véve megtarthatjuk-e a pünkösdi búcsút úgy, mint más itteni községek búcsúját: a jelen felterjesztésben jelzett módon? Rendelkezés szerint az esperesség plébániáit a búcsúra vonatkozólag a válasz kézhez vétele után értesíthetem ki. A vikárius - noha az egyházügyi inspektor hozzájárult volna, hogy a búcsút más települések templombúcsúihoz hasonlóan tartsák meg, vagyis hogy ott lehetnek más települések hívei is — május 22-i levelében, amit fogalmazványból ismerünk, pünkösd előtt tíz nappal lényegében letiltotta ezt a lehetőséget: A 87/1952. sz. iratára és arra adott válaszom kapcsán, továbbá a szerzett értesülésekre tekintettel a csíksomlyói búcsúra idegen miséző, prédikáló és gyóntató papok hívása nem ajánlatos. A kegytemplom papja, Bartos Mihály egyedül végezze el az ünnepélyes szentmisét, más papok pedig tartózkodjanak a részvételtől. Kérem, szíveskedjék ilyen értelemben sürgősen intézkedni. Az esperes erre már , megadta" magát, és jelezte, hogy a meghívott szónokot viszszamondták, és május 25-én vasárnap ebben az értelemben fognak a templomokban hirdetni. Annyit azért jelzett, hogy mivel Taploca és Csíkszereda egy községet alkotnak, ezek az ottani papok felmennének Csíksomlyóra. Mindennek ellenére mégis csak voltak a búcsúban , idegen" papok. Ez kiderül abból, hogy három héttel a búcsú után a csíkszeredai főesperes levélben kért választ arra a kérdésére, hogy van-e észrevétel a búcsúra meghívott és érkezett más egyházközségbeli papokkal kapcsolatban, mivel ez általános szokás, és az inspektornak sem volt ellene kifogása. Tisztelettel jelentem, hogy hogy a csíksomlyói búcsú megtartásával kapcsolatban az 1458/1952. sz. alatt küldött rendelkezés szerint jártunk el. Tekintettel arra, hogy Csíkban minden egyházközség a saját templomában búcsúnapját (titulusát) is ünnepélyesen meg szokta ünnepelni oly módon, hogy