Page 151 [151]
OCR
8. A KEGYHELY NÉGY ÉVTIZEDE 149 be; így került egy árverésen magántulajdonba, majd Youngstownba. A kegyhely másik jeles szobra egy Mária-szobor volt, amit a közösség Fatimából kapott; ezzel tudtak kötődni egy nemzetközileg ismert kegyhelyhez, aminek mozgósító ereje és jelképi értelme egyaránt fontos volt. A magyarok számára készült el az úgynevezett vasfüggöny keresztút, Vudy József alkotása, ahol a stációk feliratai és ábrázolásai egymásba játszották a Golgota szenvedéstörténetét az elnyomott magyarok és kelet-európai népek kálváriájával."! A lokális emlékezet erősítését szolgálta az is, hogy a Szent István-szobor talapzatára és a körülötte elhelyezett falakra felvésték az egykori magyarországi vármegyék neveit és címereit. 1967-ben az erdélyi ferences atyák P. Mészáros György összeállításában egy ismertető könyvecskét jelentettek meg a kegyhelyről a múlt és a jelen állapotainak részletes bemutatásával, amiben vázolták a II. vatikáni zsinat utáni Mária-tisztelet jelentőségét, imákat közöltek, a szentolvasóba belefoglalták a magyar vonatkozásokat is, és helyet kaptak búcsús énekek is.?? Húsz évvel később, 1988-ban a ferences P. Kiss Barnabás adott ki füzetet a jubileumi Szent István-zarándoklat alkalmából, melyben így írt: Az ösi Csiksomlyö nem ünnepelheti teljesen szabadon a Szent Szüzet, ezért az onnét menekült ferencesek új kegyhelyet emeltek a Védasszonynak. [...] A csíksomlyói Szűzanya azóta is itt őrködik, és meghallgatja azokat, akik Hozzá folyamodnak vagy őt kérik. Védi, ahogyan védte és erősítette a szegény székely népet a gyötrelmek idején. Évente kétszer van csak magyar zarándoklat: pünkösdkor és Szent István ünnepe után, szeptember elején. Ezen alkalmakkor felelevenítjük az ősi kegyhely dicső múltját, hogy a hitnek és kitartásnak forrása legyen az üldözött magyarság számára. Ugyanakkor a búcsúk hagyományainak ápolásával elmélyítjük magyaros Mária-tiszteletünket, és átmentjük lelki értékeinket a jov6 nemzedékeknek.** A kegyszobor másolata, a mintegy másfél méter magas hársfa szobor kissé hozzá van igazítva a 20. századi ízléshez, vagyis nem akart az eredeti hű utánzata lenni: [Csíksomlyón] úgy az arcvonásokban, mint a tagokban, valamint a bő köpeny fekvésében van valamelyes aránytalanság, kiforratlanság. Az arc kissé idegen; a vállak feltűnőek keskenyek; a redők fekvése kissé mesterkélt. Mindez eredetiséget és bizonyos primitív szépséget kölcsönöz ugyan a szobornak, de a mai művészi igények számára nem mindenben kielégítő. Az utánzat készítésénél az volt az irányelv, hogy az új szobor emlékeztessen a négyszáz éves eredetire, 381 Hasonló Magyar Kálvária készült 1934-1936-ban Sátoraljaújhelyen is, amit az 1990-es években állítottak helyre. Mizsák 2001. 382 Mészáros 1967. Új kiadása: Mészáros-Pap 1995. 383 Kiss B. 1988. 1.
