Page 143 [143]
OCR
8. A KEGYHELY NÉGY ÉVTIZEDE 141 1983-ban a csíksomlyói plébánia kezdeményezte a Kis-Somlyó hegy tetején álló két, a plébánia kezelésében álló kápolna rendbehozatalát, mert azoknak a tetőzete és vakolata, valamint a kerítések már erősen rászorultak a javításra. Ehhez is a műemléki hatóság hozzájárulására volt szükség. Főként a festett kazettás menynyezetet kellett megóvni. Összefoglalva: negyven év alatt , romlásnak indult? a ,hajdan erős?" kegyhely, majd lassacskán fel tudott emelkedni a mélypontról, és visszatalált önmagához. Ebben a szerzetesi, egyházi kitartás játszott döntő szerepet. A szerzetesekkel és egyházzal élesen szemben álló állami és párthatalom idők múltán meglátta a turisztikai vonzerő lehetőségét Csiíksomlyóban; ez aztán a diktatúra második felében mintegy a közös nevezőjévé vált a kettőnek akkor is, ha mind a kettő a maga módján értelmezte és a maga javára igyekezett fordítani ezeket a lehetőségeket. Lelkipásztori munka A somlyói barátok internálását követő évtizedekben az egész környéknek meg kellett szoknia az új helyzetet: sehol sincsenek a barátok, akik addig nehézség nélkül el tudták látni az emberek igényeit, kevés a mise, kevés a gyóntató, alig van hitoktatás, és a meglévő egyetlen pap is a szokottnál több energiát és időt fordít világiasabb tevékenységekre és azok megszervezésére, építkezésre, javításokra, kilincselésekre. A papoknak pedig a rájuk terhelődő, addig ismeretlen mennyiségű munka mellett még a súlyos magánnyal is meg kellett küzdeniük, miközben a szerzetestársaik korábbi szobáiban és a közös terekben számukra idegen, velük szemben szinte ellenséges intézmény jelenlétét kellett elviselniük. 1953-ban az idős Bartos Mihály lelkészben komoly aggodalom merült fel, hogy a templomot esetleg a műemléki felügyeletre hivatkozva el akarnák venni. Ennek kapcsán fogalmazta meg kérését, hogy az egyházmegyei hatóság akadályozza meg annak profanizálását, továbbá kifejezte erős ragaszkodását a templomhoz. Levelében azt is megemlítette, hogy milyen sokan, milyen távoli vidékekről és milyen erősen vonzódnak a csíksomlyói kegyhelyhez: A csíksomlyói kegytemplom és kegyszobor a katolikus, különösen a csíki székelység hitéletének kősziklája, forrása, gócpontja. A csíki székelység és egyúttal én Credónk: Hiszek: egy, szent, apostoli, katolikus anyaszentegyházban. Ez annyira erős, hogy még papok is tanulhatnának tőlük. Másfél évi ittlétem alatt láttam azt a nagy ragaszkodást a kegytemplomhoz és kegyszoborhoz. Arad, Nagyvárad, Szatmár, Temesvár, Kolozsvár, Brassó, jönnek férfiak és nők, ifjak és öregek gyónni és áldozni. Reggel 42 6-este 8 óráig vannak a templomban imádkozva és többször felmenve a kegyszoborhoz. Idős, 76 éves, teljesen viszszavonult ember vagyok, de Istennek hálát adok, hogy 2 oldali sérvvel, nagy vérnyomässal, fél — de az is gyenge — szemmel készen állok a lelkek megvigasz
