OCR
128 IN. A FELMÜLT (1949-1989) ten vannak hozzáépítve. Egészen elrontották vele Somlyó történeti patináját. Mit keres az itteni történeti épületek között ez a skatulya? De még ha szép skatulya lenne a skatulyás modern építészeti stílusnak! Seggberúgott skatulya ez bizony. Pontosan szemben a KALOT szép magyaros stílusával! A nyáron kezdték építeni, s most januárban fejezték be. Adja a jó Mária, hogy ne sokáig fájtassa a szemünket. Mert ha majd eljön a mi időnk, a nagy építkezéskor jó lesz munkáslakásnak, s utána aztán úgy elseperjük onnan, hogy még az emléke is kivesszen a nép tudatából - írta Daczó Lukács 1963. február 24-i feljegyzésében.#?? A ,veszteséglistat” gyarapitottak a szandékos rongalasok vagy a szandéktalan romlások, amiben - panaszok szerint - élen jártak a gyerekek. A Kis-Somlyó hegyről egymás után tűntek el a régi fakeresztek, 1961-ben ,a Jakab Imre zarándok keresztjét is elvitték, mind a kettét”.* A kálvária kőkeresztjeit sem kímélték , immár a negyedik stációt is ledöntötték. Vasrúddal kellett kifeszíteniük a csutakjáról a követ, mert úgy bele volt erősítve vascsapokkal. Vagy három más oszlopról is leverték a keresztet". A Kis-Somlyó hegy oldalában, a Kálváriától keletre 1961-ben sípályát alakítottak ki, ami miatt kivágtak minden fát és bokrot, és amit P. Daczó Lukács nagy rosszallással emleget." A mindössze 400 méter hosszú és 110-130 méter szintkülönbséggel rendelkező pályához később tányéros sífelvonót is építettek. Az elhanyagolt sípálya sok éven keresztül nem működött, a romos felszerelések egy korábbi korszak mementóiként árválkodtak. Az ingatlanok mellett a másik nagy veszteség a rendház könyvtára volt. 1951-ig ez a középkori eredetű és folyamatosan működött könyvtár minden dúlás és pusztítás mellett is viszonylagos épségben maradt meg, tehát szerzetesek szétszórása után az államnak valamit kezdeni kellett vele. A gazda nélkül maradt könyvanyag elszállítására az egyházmegye államilag kinevezett vikáriusa, Adorján Károly 1951ben - nyilván külső nyomásra - levélben kérte a csíkszeredai plébánost. Ő azt válaszolta, hogy erre csak szakszerű módon, hozzáértő vezetése mellett kerülhet sor, és engedélyt kért, hogy a ferences P. Hajdú Leánder Csíksomlyóra mehessen. Erről természetesen szó sem lehetett, úgyhogy egyelőre minden maradt a régiben. A könyvtár még vagy tíz évig helyben maradt, ám használni nem lehetett: behordták a rendház keleti szárnyának emeleti kápolnájába, és a helyiséget lepecsételték. Csak 1961-ben szállították át a könyvtár anyagát a Csíkszeredai Városi Múzeumba, a kiürített helyiség azonban még évekig zárva maradt. Daczó Lukács egykorú jegyzetében erről így írt: 322 Daczó HD (1963. II. 24.), Daczó 2013. 321. 323 Daczó HD 20a, Daczó 2013. 224. 324 Daczó 2013. 231. 325 Uo, 224.