Page 129 [129]
OCR
8. A KEGYHELY NÉGY ÉVTIZEDE 127 A harmadik szakasz kezdete 1970-ben az, hogy attól kezdve két ferences dolgozhatott Csíksomlyón. 1969 végén P. Márk József kerülhetett a templomhoz (egyelőre nem lelkipásztori, csak kántori beosztásban). Daczó Lukácsot áthelyezték Szentágotára plébánosnak, a helyére pedig P. Écsy János került. Lassacskán létrejött a modus vivendi a ferencesek, a hatóságok és a hívek között. Természetesen állandó volt a megfigyelés, szó sem lehetett szabad szerzetesi életről, de az élet valamivel könnyebb lett. Mi változott a diktatúra évtizedeiben a csíksomlyói kegytemplom és a ferences rendház körül? A kérdés egyik oldala az épületek és más , vagyonok? körüli veszteségek és elvégzett munkák, vagyis a látható alakulás; másik oldala pedig a láthatatlanabb (noha mindvégig szoros megfigyelés alatt tartott) lelkipásztori munka és a vallásgyakorlat. Forrásként egyházi levéltári iratok, P. Daczó Lukács feljegyZései és a vele készült interjúk szolgálnak. A búcsújárás négy évtizedes alakulását a 9. fejezetben részletezzük. Veszteségek és változások A kegyhely diktatúra kori története súlyos veszteségekkel kezdődött. A ferences rendház és a templom körüli terület a kommunizmus és a szocializmus idején teljesen profanizálódott, mivel az állami és a helyi vezetés tudatosan törekedett minél szűkebb térbeli keretek közé szorítani a korábbi szent helyet. A rendházat és annak minden addig még meglévő földterületét 1950-ben elvették, attól kezdve a rendháznak csak az északi szárnya, a templom melletti földszinti folyosó, a sekrestye és a fölötte lévő emeleti szakasz maradt egyházi használatban. Lakás és iroda céljára a lezárt kápolna helyisége mellett, a keleti szárny emeletén 1957-ben adtak vissza két szobát a visszatérő ferences pap számára (az iskolával közös vécé- és mosdóhasználattal!). Az épületben évtizedeken keresztül iskola és kollégium volt, szakiskolás gyerekek jártak oda, akik gyorsan lelakták az épületet. A ferencesek a kolostorudvar használatától is meg voltak fosztva. Mindezt tulajdonjogilag nem rendezték el, telekkönyvileg minden a ferencesek nevén volt, államosításra csak 1970-ben került sor. Az egykori ferences gimnázium épületében az 1950-es években árvaházat rendeztek be, ami évtizedekig ott működött. Elesettségük mellett az árvaházi gyerekek a környék lakói és javai számára némi fenyegetést is jelentettek.?! A rendházhoz tartozó telken a templom szentélye mögött 1963-ban modern iskolát építettek fel. Ott vannak a tantermek is így a zárda épülete kizárólag bentlakás lett. Az új épület egyemeletes, formátlan hodály. Olyan, mint egy nagy hombár. Van benne 8 tanterem, négy alul és négy felül. Az irodahelyiségek a déli oldalán földszin321 A gyermekotthon szocializmus kori történetét alaposan áttekintette: Túros 1998. Egy ott felnevelkedett visszaemlékezése a saját és a társai életére: Vaszi 2015.
