OCR
7. DIKTATÚRA ÉS EGYHÁZ 121 választott tartományfőnök, P. Benedek Fidél az 1979-ben bekövetkezett haláláig viselte tisztségét, és megkapta a felhatalmazást, hogy utódát ő válassza ki. A kényszerhelyzetben az általa megnevezett P. Écsy János következett. Az ő számára ez a váltás teljesen váratlan volt, amit a somlyói Historia Domusban 1979-ben részletesen le is írt: Főatyánk halála napján este, amikor a temetés végett való elszállítását elintézve fáradtan hazajöttem, P. Márk József atya szerzetes és paptársam bezárt borítékot adott át, amelyet egy esztendeje őriz azzal a meghagyással, hogy csak a Főatya halála után kézbesítse. A boríték az elhunyt tartományfőnök atyának végrendeletét tartalmazta, amely szerint legnagyobb meglepődésemre s egyben megrökönyödésemre engem, P. Écsy Jánost nevez ki utódjának minister provinciális és delegatus generalisi minőségben. A végrendelet szerint mindenkit megkérdezett a rendtársak közül, és annak alapján döntött így. (Engem nem kérdezett volt meg.) Isten akaratát látva ebben az elhatározásban nem volt más választásom, tudomásul kellett vennem, a Gondviselésre bízva a provincia sorsának alakulását, hiszen egyénileg nem sokat lehet tenni. - Voltak a temetésen olyan hangok, hogy titokban kellene maradni, én azonban a kinevezés pillanatától kezdve úgy döntöttem, s ebben megerősítettek P. Hajdu Leánder és P. Bálint Szalvátor szavai és véleménye, hogy a legelső alkalommal nyilvánosságra kell hozni a dolgot, és az illetékes egyházi és világi hatóságoknál be kell jelentkezni." Écsy László 1919-ben született Rákosdon (Hunyad m.), Vajdahunyadon, tizennyolc évesen lépett be a ferences rendbe, a János nevet kapta (tovább nem használta eredeti keresztnevét). 1943-ban szentelték pappá. 1945-1947-ben a kolozsvári Bolyai Egyetemen elvégezte a román-francia szakot. 1949-1951-ben házfőnök Désen, 1952-töl ugyanott a „lägerkolostor” elöljaröja. 1961-1964 között börtönben volt, utána plébánosként Szentágotára kerülhetett. 1970-töl 1982-ben bekövetkezett haláláig volt csíksomlyói házfőnök." Korai halála után 1982-től Pöhacker Balázs lett a tartományfőnök. Csak 1988-ban kerülhetett sor egy titokban megtartott és nem is teljes káptalani ülésre, ahol már jelen lehetett egy magyarországi vizitátor, akinek felhatalmazása alapján Pöhacker Balázst megerősítették a tisztségében. Tartományfőnökként egyikük sem gyakorolhatta valóságosan a joghatóságát: a ferences papok a többiekkel együtt a püspök alá tartoztak, ő pedig időről időre — például áthelyezéseknél - az egyházi tradícióknak megfelelően, és ha ez lehetséges volt, kikérte a rendi elöljáró véleményét. A rend kulturális kincsei sem maradtak érintetlenek. A nagyon régi és értékes mikházi ferences kolostor könyvtárának nagy része például Marosvásárhelyre, 35 HD-CC 1979. Az új tartományfőnök. 306 Bemutatása, jellemzése, róla szóló emlékek: Márk 2012b.