Seite 105 [105]
OCR
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 103 nepseget, sem azt, ahogy a „kis magyar viläg” idején Somlyó a magyarországiak, köztük a politikusok zarándokhelyévé is vált. A világháború után mindaddig, amíg a párizsi békeszerződés újra oda nem ítélte Erdély egész területét Romániának, a somlyói búcsúra összegyűlt százezres tömeg a legnagyobb magyar gyülekezés volt. Talán ezért is látta szükségesnek 1946 tavaszán Márton Áron püspök, hogy körlevélben adjon útmutatást a búcsú rendjére vonatkozóan." A ferences tartományfőnökkel egyetértésben, az ő véleményét is tekintetbe véve figyelmeztette a papságot, hogyan készítsék elő a keresztaljákat; azt kérte, hogy személyesen tartsanak az emberekkel, hogy vegyék tekintetbe a régi szokásokat, de ami helytelen, azon okosan igazítsanak, hogy ,a vezetésük alatt állók ne szaporítsák a ténfergő, álldogáló tömeget". Kiemelte a gyóntatás és az áldoztatás fontosságát, az énekrend megtartását, mindezt az ünnep méltóságának megtartása érdekében, , hogy a felvonulás külsőleg is mély benyomást keltsen, és a résztvevőkre öntudatosító élményt jelentő hatással legyen". Ez az iránymutatás ATORI JAL RUNK It ZATOS T ys JR SZ TUS atk ESTUN X TEN b A sol ESENER AH AKA x 14 VALTOZ pe 3 oe aS Se à ő 46. Moldvai búcsúsok a Kálvárián. Joseph 47. Márton Áron püspök a búcsúban a SalvaFischer felvetele (1932). KINT Archivuma tor-kapolnanal. Aladics Zoltan felvétele (1939) 237 Orban Sz. 2011. 238 Borsodi-Gergely-Miklös 1996. 79-80.
