Oldal 103 [103]
OCR
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 101 A búcsú régebbi hagyományos rendjében még két körmenetet tartottak: az egyiket pünkösdszombat délután, a másikat pünkösdvasárnap kora reggel. Így volt ez legalább másfél-kétszáz éven keresztül, egészen 1908-ig. Abban az évben Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök új rendet vezetett be, körlevélben hirdette ki és írta elő, hogy megszünteti a körmeneteket. Célja az volt, hogy visszaszorítsa a világias szokásokat és megrendszabályozza a búcsúsokat, akik az elsőségért folytatott vetélkedés folytán olykor súlyos verekedésbe keveredtek egymással. 1908 után legfeljebb az egyes keresztalják tették meg a hagyományos utat a Kis-Somlyó hegy tetején álló kápolnákhoz és vissza a kegytemplomhoz. Az első világháború után a román hatóságok csak a trianoni békekötést követően, 1921-ben engedélyezték újra a pünkösdi búcsújárást, de még csak körmenet nélkül. 1922-től kezdve a szervezők a szombati körmenetet is felújították, és azt a hagyományos útvonalon ismét megtartották. Nem állították vissza a vasárnapi körmenetet (talán nem is kaptak rá engedélyt), így viszont egyre többen lehettek szombaton délután. Ez a rend maradt érvényben 1949-ig, az utolsó szabad búcsúig. i ne ee ie ge 44. Vonulók és szemlélők a búcsúban. Aladics Zoltán felvétele (1940-es évek) Tanulságos rálátni, hogy mi mindenre emlékeztek bő harminc évvel a búcsújárás betiltása után, de még a diktatúra idején a korábbi időkből. Az 1980-as évek elején az akkori idősek között volt, akiben még eleven emlékként élt az 1920-as uralomváltás és a búcsújárás akkori megszakadása. Egy Mikházán készült interjúban két
