OCR
96 II. A RÉGMÚLT MA P. MAGÓCSI JÁNOS a székelyek szónoka, aki a védelmet javasolta; MIKES csíki főkapitány, aki a sereget vezérelte, emlékezetére 1567 május 15." A szövegből egyértelmű, hogy ezt P. Benedek Fidél sugalmazta (vagy egyenesen fogalmazta); ő az egyetlen, aki a búcsú eredetével kapcsolatban a székelyek szónokát, P. Magócsi Jánost emlegeti." István pap és az 1567-es győzelem emlékezete különösen erős a gyergyóalfalviak körében. 1878-ban a falubeliek a Salvator-kápolna előtt állíttattak emlékoszlopot, négy oldalán ezekkel a feliratokkal: 1. , Az első pünkösdi búcsúmenet emlékére melyet 1567ik évben István gyergyóalfalvi pap Csiksomlyora vezette” 2. ,,Allitották 1787ik évben"? 3. ,a gyergyóalfalvi hívek" 4. , Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben". Az oszlop előtt, körül többször láthattunk hagyományos — moldvai, gyergyöszärhegyi, gyergyöalfalvi — zarándokcsoportot énekelni, imádkozni; a tetején, oldalán szinte sosem hiányzik a virágkoszorú. Kevésbé látványos, de az időpontja miatt fontos egy emléktábla a kegytemplom szentélyében ezzel a szöveggel: , A Szűzanyának 400 évfordulójára Gy-Alfalu 1567-1967 N.N.” A diktatúra kellős közepén ezt a táblát valakik kitalálták, megrendelték, elkészíttették, odavitték, felhelyezték, és aztán évente alighanem nem is csak egyszer újra meg újra volt, aki ránézzen biztos történeti tudattal. Egy évvel később, 1968-ban a gyergyóalfalviak megrendelték a csíksomlyói Mária-szobor képének másolatát, ami ma a templomukban függ. A képen ugyanaz a felirat olvasható, mint ami a korábbi kőoszlopra is rákerült. 1996-ban a templom külső falán István pap tiszteletére emléktáblát helyeztek el, a parkban pedig egész alakos bronz szobra áll (Kis Levente alfalvi származású szobrász munkája), amelyet 2000. június 18-án, Szentháromság vasárnapján, az egyházközség búcsúján szenteltek fel. A szabad búcsújárás idején a falubeliek búűcsúvezetője Balázs József helybeli képzőművész lett, aki sokat tett azért, hogy az esemény aktualizált változatai újra meg újra szóba kerüljenek. 1992-ben kezdte meg a gyalogos zarándoklatok vezetését Csíksomlyóra. A gyergyóalfalvi templom, illetve egyházközség leírása a gyulafehérvári érsekség hivatalos honlapján ugyancsak megemlékezik arról, hogy , 1567-ben István gyergyóalfalvi pap sereget szervezett János Zsigmond térítő seregei ellenében. A székelyek megvédték hitüket. Ennek nyomán indult el a csiksomlyöi zarändoklat”.?” A hargitai csata jókor és jól megfogalmazott története sűrítve összegzi az eröszakos állami hatalommal szembeni sikeres ellenállás pátoszát. A történet elemi ereje, hatása véleményem szerint nem kis részben azzal magyarázható, hogy a valóságból hiányzó győzelem" történetét áthelyezte a forrásokból alig ismerhető múltba, és áthelyezte a vallási mezőbe. Pontosan oda, ahol szentté és sérthetetlenné vált, válik. Ebben az értelemben a történet igazsága akkor is fennáll, ha a történeti valósága 227 Benedek F. 2000a. 250. 228 Ambrus 2011. 30. 229 Gyergyoalfalu. https://ersekseg.ro/hu/templom/1154 (letöltve: 2020. januär 31.).