Oldal 97 [97]
OCR
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 95 nagy időközökben lehetett valahol valami fanatikusabb hangos, kiélezett vitatkozás az újhitűek és a katolikusok között. Ezt a vitatkozást aztán egy szintén fanatikus szónok, jó 200 esztendővel korábbi időpontra téve, véres csatává dagasztotta. Kellett a híveknek egy ilyen nagy esemény, a pünkösdi nagy búcsú igazolására. A hívő nép elfogadta, és hamar el is terjedt közöttük ez a mese”.223 Erdekes, hogy ugyanaz ír így, aki sok más írásában és beszédében nem habozott Babba Mária legendás alakját mitologikus magasságokba emelni. Protestáns, különösen unitárius környezetben az ellenkezője a helyzet: ott ösztönzőleg hatott a már korábban is felmerült ellenérvek megerősítése. 2007-ben az akkori unitárius püspök, Szabó Árpád nyílt levélben fordult a katolikus egyházi vezetőkhöz, hagyjanak fel a számukra sértő és történetileg nem hiteles erőszakos hittérítés emlegetésével. A püspök tovább nem tűrhetőnek nevezte a , célirányos történelemferdítést, amely minden évben a hitvédelem megtévesztő, és egy másik felekezet iránti nem éppen keresztényi szeretet jegyében igyekszik hangulatot gerjeszteni és azt évről évre megújítva ébren tartani". Felidézte, hogy a gyulafehérvári érseket levélben már 1998-ban felkereste, de , azóta is minden maradt a régiben". A zárás egy kérés a katolikus püspökségek vezetőinek: , szíveskedjenek odahatni, hogy egy ilyen fontos vallási rendezvény szolgálja a hit és erkölcs elmélyítését nem csak a római katolikus hívek, de egész magyar népünk lelkében és életében”.**4 A hargitai győzelemnek a kegytemplomon belül két emléktáblát is szenteltek. Ahogy már említettem, a régebbi a többször áthelyezett Nepomuki Szent Jánoskápolna homlokzatáról került a templom egyik hátsó falára. Ezen a János Zsigmond felett aratott győzelem van megörökítve, de ugyanakkora terjedelemben az adományozó nemesúr Henter Antalé is. A szöveg szerint a győzelem napja 1559. pünkösd szombatja volt (tehát nem a később megrögzült 1567), János Zsigmondot királyként említi (noha nem volt az), és a , maga szlent] hitét védelmező székely nép" mellett nincs ott a csíki vagy gyergyói megjelölés, sem a legendás István pap említése. Tegyük hozzá, hogy ebben az időben még Csíksomlyón élt az a P. Losteiner Leonárd, aki a megelőző évtizedekben a legtöbbet tette a csatához kötődő eredettörténet körül, és nem elképzelhetetlen, hogy valami köze lehetett a tábla állításához vagy annak szövegéhez." Egy másik tábla ,a tolvajosi győzelem és a pünkösdi búcsújárás három főszereplöjenek” ällit emléket: , ISTVÁN alfalui hitvedö pap, aki magával hozta a népet; 223 Uo, 120-121. 224 2007-05-25 Szabö. 225 A betűhív szöveg, a sorok jelölésével: , Azon győzedelemnek mellyet | 1559-ben pünköst szombatyán I] ezen a hellyen, nyert ifiabb ] János Sigmond király hada elllen az maga sz-hitét védelmelző székely nép - Ezen alkotmányt ] emelte Sep.Sz-Ivány Liber Báró ] Henter Antal, az ] Krisztus rendgyének arany keresztes viltézze az apost(oli). királyi és csálszári felség koltsos hive | és nemes anya Udvarhely szék | f6 király bírója 18177. (A szöveget kisebb változtatásokkal közölte Boros 1943. 141.) 226 Vö. Boros 1943. 141, 1994. 133.
