Oldal 92 [92]
OCR
90 II. A RÉGMÚLT MA mellett, a kahlenbergi kápolnában hagyta. Ismert a zentai csata és a máriapócsi könnyező Mária-kép kapcsolata: a Habsburg birodalmi katonák között kiosztották a kegyképről készült nyomatot." A pálos alapítású lengyelországi Czestochowa már több száz éve volt zarándokhely, amikor 1655-ben a hódító svédek fölötti lengyel győzelmet Mária segítségének tulajdonították, és ezt követően lett a , Fényes hegy" a lengyelek nemzeti zarándokhelye. Hasonlóképp tartották Mária segítségének Svájcban a második kappeli (vagy gubeli) csatában aratott katolikus győzelmet is 1531-ben, ahol a svájci katolikus és protestáns kantonok ütköztek meg, és ahol a protestánsok több száz halottja között volt vezérük, a neves reformátor Zwingli is. A közeli Gubelben nem sokkal később remeték építettek kápolnát az esemény emlékére, majd a hely emlékezetét fenntartva kapucinusok alapítottak kolostort, ahol a mennyezeten meg van festve a csatajelenet és fölötte Mária. A hagyomány szerint a mariazelli kegykép Nagy Lajosnak a törökök felett aratott győzelme emlékét őrzi; kutatók utóbb rávilágítottak, hogy a legendás történetnek nincsen történeti valóságalapja.?!" Tatárdúlástól történt megmenekülés emlékére épült a Lőcse városa feletti domboldalon az első kápolna, és az ismétlődő búcsújárások nyomán ez a Mária-hegy a 17. századtól lett egyre szélesebb régió egyik legvonzóbb kegyhelye. Harmonikusan beilleszthető ebbe a hagyománykörbe a csíksomlyói búcsújárás eredettörténete, az 1770-es évek óta a hargitai csatáról szóló elbeszélés. Ennek szövege latinul P. Losteiner Leonárd 1777-ben befejezett krónikájában, első magyar szövege egy ismeretlen szerzőtől 1780-ból származó néhány oldalas feljegyzésben olvasható, húsz évvel később pedig már P. Csedő Vazul ferencesnek a csíksomlyói búcsún elmondott szentbeszédében is megtaláljuk.?!! Eszerint a pünkösdszombati búcsújárás eredete arra megy vissza, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-ben erőszakkal próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre téríteni. A csíkiak azonban a Tolvajos-tetőn győzedelmeskedtek, ezt a csíksomlyói Mária-szobor előtt köszönték meg, s ennek emlékünnepe lett a búcsújárás. A történet a csíksomlyói búcsú legendaköréhez tartozik, amit a monda műfajban kell elhelyeznünk, ahogy azt folkloristaként Magyar Zoltán is tette.2? Mint sok más monda, ez is erős és hatásos szimbólum, egy olyan , nagy történet", amely keletkezését követően fokról fokra mélyen beágyazódott először a helyi közösség, aztán a búcsú vonzáskörzete, még később az értelmiségi köztudat, majd a média hathatós közreműködésével a szélesebb vonzáskör teljes körébe is. Három összetevő fonódik össze benne: 1. a csíki székelyek ragaszkodnak a katolikus hitükhöz; 2. közös erőfeszítéssel megvédik azt egy fenyegető támadástól; 3. a sikeres ellenállás összekovácsolja őket, és a győzelem örömére tett fogadalom az alapja a csíksomlyói búcsújárásnak. 209 Mohay 2008b. 210 Kerny-Serfözö 2004. 211 A két magyar nyelvű szöveg közlése: Mohay 2000. 212 Mohay 2009. 119-128, Magyar 2016.
