Oldal 91 [91]
OCR
6. Történetek és szertartások Eredettörténet kegyhely nagy alaptörténete, az eredetét magyarázó hargitai csata históriája a régmúlt emlékeiből olyannyira elevenen él, hogy érdemes bővebben foglalkozunk vele. Harcok, fegyveres konfliktusok kedvező kimenetelét a keresztény Európában - éppúgy, mint ahogy szerte a világban és a kereszténység előtti Európában is — sokszor tulajdonították az égiek, főként Szűz Mária csodás közbenjárásának. Ilyen esetek többször is a keresztény és , pogány" (értsd: iszlám) vagy ,eretnek?" (értsd: protestáns) hadviselők konfliktusai voltak, és fontos, hogy kulturális emlékezetüket később szövegek, tárgyak, ünnepek a legváltozatosabb formákban rögzítették. A keleti egyházban például a kedvelt és elterjedt Akathiszthosz himnuszt egyszerre kötik Konstantinápoly három ostromához: a perzsák és avarok 626-ban, az arabok 677-ben és 717-718-ban akarták bevenni a várost, Mária égi közbenjárására sikertelenül." A hagyomány úgy tartja, hogy a déli harangszót a pápa Nándorfehérvár 1456-os sikertelen török ostroma emlékére rendelte el (noha ez egy korábban megindult, hosszabb folyamat volt), és az is köztudott, hogy a Színeváltozás ünnepét a pápa 1457-ben e győzelem emlékére tette az egész (nyugati) egyház számára egyetemessé."" A törökök elleni 1571-es lepantói csata emlékét a Rózsafüzér Királynője vagy Olvasós Boldogasszony ünnepe (október 7.) őrzi, mert a csata előtt a pápa a rózsafüzér imádkozására szólította fel az egész egyházat. Az ünnepet a pápa a csata századik évfordulóján terjesztette ki egész Spanyolországra, majd Savoyai Jenőnek a törökökön aratott péterváradi győzelme (1716. augusztus 5.) emlékére az egész egyházra."95 Ugyancsak e csata emlékére került be a lorettói litánia szövegébe Máriának a keresztények segítsége megszólítása (ami mint fohász már korábban ismert volt); ezt kétszáznegyven évvel később, a pápának Napóleon fogságából való kiszabadulása emlékére tette az egyház Mária-ünneppé május 24-én. Bécs 1683-as török ostroma idején a szeptember 12-én - Mária neve napján — megvívott győztes csatát, a Passauban őrzött Segítő Mária kegykép közbenjárásának tulajdonították, mert az oda menekült császár és udvar ez előtt imádkozott. Az ostrom után Sobieski lengyel király a czestochowai kegykép másolatát Bécs 206 Tvancsó 1996. 39-60. 207 Bálint 1977. II. k. 158. 208 Uo. 367-369, Diôs (f6szerk.) 1993-2014. XI. k. 742-743.
