Seite 81 [81]
OCR
5. A TISZTELET TÁRGYAI totta a nap. Noha a második világháború utáni évtizedekben a labarumot már nem vitték körmenettel a szabadban, az eltelt évtizedek mégis megviselték, és az 1970-es évekre meglehetősen rossz állapotba került. P. Márk József ferences visszaemlékezése szerint akkoriban járt Somlyón egy németországi magyar orvos, aki látván a labarum állapotát, adományként az eredetihez hasonló anyagot küldött a ferenceseknek, akik aztán azt helybeli asszonyokkal megvarratták."?? Ezt a huzatot 1990 után ugyan meghagyták, de rátettek egy újabb selyemszövetet, mert a régi már megrongálódott.!® „Mint sok mindent, el szoktak túlozni a súlyával kapcsolatban. Kétszer annyit mondanak, mint amennyi, negyven kilókról beszélnek, de az tulajdonkeppen hüsz-huszonkettö.”'°* Amilyen központi szerepü volt a labarum a régi körmenetben, olyan keveset tudni azokról, akik a körmenetben végigvitték: nevüket nem tartották szükségesnek rögzíteni a régi írások. Ennek oka lehet, hogy amíg a Mária Társulat hagyományos formájában fennállt, és a megszokott rendben évente megválasztotta a tisztségviselőit, akiknek nevét felírták a társulat könyvébe, addig nem volt szükség ezeket a neveket máshol is rögzíteni."$ Amikor ez a régi szokásrend a 19. század második felében lassan átalakult, és a labarum hordozásának egyre inkább már csakis a búcsús körmenet volt az egyedüli alkalma, akkor találtak ki egy új formát: a laboriferek nevét felírták 182 Márk 2014. 114. 183 Interjú Borsodi Lászlóval, 1997. május 19. 184 Uo. sr 32. A labarum belseje a vasvázzal és a beírt nevekkel
