Oldal 78 [78]
OCR
76 II. A RÉGMÚLT MA A két folyamat együttesen oda hatott, hogy sok kegyhely számára nélkülözhetlennek bizonyult természetfölötti megalapozottságuk hiteles bizonyítása. Mindez része volt a , katolikus felvilágosodás" folyamatának." Az első kísérlet az addig csak latinul lejegyzett csodák magyar nyelvű terjesztésére az 1810-es években történt, de nem járt sikerrel: a csíksomlyói nyomdából sem akkor, sem később nem került ki P. Losteiner Leonárd könyvecskéje."" A történetek jóval később, már mint , muzeális", régi elbeszélések kerültek a szélesebb hívő közönség kezébe, amikor a csodákat már sokkal kevésbé tartották valóságnak. Ma is ez a helyzet: akár gyógyulásokról, akár különleges tüneményekről legyen szó, ezek manapság sokkal kevésbé kerülnek szóba. A labarum A kegyhely kitüntetett tárgya a labarum. A helyiek gyakorta labóriumként emlegetik; a szónak ez az alakja a latinos forma ellenére sem latin szó. Ez egy rögzített, lobogni nem tudó , zászló", amely mégis messziről magára vonja a figyelmet. A forma méhkasra vagy magas kupolára emlékeztet: egy tartórúdhoz rögzített, vaspántokból összeállított vázon alulról nyitott, felülről domborúan zárt, henger alakú, virágmintás szövet helyezkedik el. Ez a tárgy bő kétszáz évvel fiatalabb a kegyszobornál, a 18. századból származhat. Egyelőre sem az eredetét és használatának kezdeteit, sem a jelentését nem látjuk elég tisztán. A labarum eredetileg római uralkodói jelvény volt, amely zászlórúdból, egy arra fent felerősített keresztrúdból és az azon szabadon mozgó lobogóból állt." A búcsúsok hagyományos templomi lobogói ehhez jobban hasonlítanak, mint a mai labarum. Az ünnepi körmenetben a labarumot mindig körbehordozzák, mintegy a Mária-szobor helyett, amit sosem mozdítanak meg. Így ez a különleges zászló vált a körmenet középpontjává. A tárgy régebbi múltja homályba vész. Távoli párhuzamnak is aligha tartható egy 17. századból származó adat. P. Papp Asztrik a mikházi kereszt búcsújárásáról 1946ban írt tanulmányában Domokos Pál Péter nyomán felemlegeti, hogy a 17. század derekán a hilibi kápolna búcsújára ,pünkösd szombatján öt labórium alatt nagyszámú nép jelent meg különböző tájakról". Az adat eredetileg Marcus Bandinus érsek moldvai egyházlátogatásáról 1648-ban írt latin szövegében található, "7 pontos jelentése pedig , öt labarummal" (cum guingue labaris, tehát nem , labarum 175 Bárth D. 2015. 174 Mohay 2015b. 5 Encyclopaedia Britannica (https://www.britannica.com/art/labarum, letöltve: 2021. oktöber 1.). 1% Papp A. 1995. 39. 177 Bandinus 1648. 363.
