Oldal 73 [73]
OCR
5. A TISZTELET TÁRGYAI 71 csak a Szászföldön voltak - egy ilyen szoborkészítő műhely léte aligha igazolható, és létének ellentmond a környék szoboremlékeinek sokfélesége is."?? Évszázadok alatt lassan elfelejtődött, hogy a szobor honnan, mikor és hogyan is került Csíksomlyóra a régi kegytemplomba. Egy bizonytalan adat 1624-ből való, ám az első biztos említés csak az 1661-es tatárbetörést követő újjáépítéshez kapcsolódik. Akkoriban már a szobor javára tettek adományokat a környék katolikus nemesei, és 1664-ből fennmaradt egy szerződés szövege is egy új oltár építésére vonatkozóan, ahol a szobrot is elhelyezték." Csak sejtések vannak arról, hogy ezt megelőzően hol volt. , A 17-18. századi ferences rendtörténénetírók, a Losteiner által idézett páterek egyike sem említi úgy a szobrot, mint az egykori somlyói oltár részét."155 Talán nem alaptalan Sarkadi Nagy Emese azon feltételezése, hogy a szobor a készítését követő évtizedekben valamelyik szász település, talán Höltövény szárnyas oltárán lehetett, és hogy a reformációt követően került máshová. , A barokk kori lelkiség alakulása, a zarándoklatok fellendítésére irányuló, a katolikus megújulás jegyében zajló tendenciák, az esetleges eredetmítoszok kialakításával összefüggő írások szempontjából teljesen másodlagos volt, hogy a szobor eredetére vonatkozóan hiteles, történeti források ismertek legyenek. A korábbi szobor/festmény kegyképként új életet kezd, és új helyén a jelentősége már a vele kapcsolatos csodálatos eseményeknek tulajdonítható, független korábbi helyétől és funkciójától."""" Ehhez az is hozzátartozik, hogy a kutatás által feltárt vagy új értelmezést nyert történeti adatok egyáltalán nem homályosíthatják el a kegyszobor erejét, kultikus jelentőségét: a kegyszobor attól nem lesz , értéktelenebb", hogy valahol másutt készítették. A korona és talapzat nélküli alak 192 cm, a talapzattal 210 cm, a koronával együtt 253 cm magas. Több említés szerint egy darab fából készült - ez ugyan nem lehetetlen, de egyelőre nem igazolták, a kisebb kiegészítések pedig ennek inkább ellentmondanak. Anyagát mind a mai napig hársfának tartották, amikor is kiderült, hogy valójában juharfa; igen jó állapotban maradt meg, noha általában ezt is kedvelik a fakárosító rovarok és gombák.!"7 P. Boros Fortunát leírása szerint Máriát hosszú, testhezálló ruha takarja, melyet derékon öv szorít a testhez, amely fölé bő, redőkbe szedett palást borul. Jobbjában királypálcát, baljában pedig a mezítelen kis Jézust tartja. Arca mosolygós, kibontott hajfürtjei a vállára borulnak s azokat befödik. A fején nehéz korona van. Ugyancsak korona van a kis Jézus fején is, aki jobb kezét áldólag emeli fel, s baljában rózsát látunk." 153 Sarkadi 2016. 236. 152 Jo. 229. 155 Jo. 235-236. 156 Uo. 236. 157 Benkő et al. 2016. 21. 158 Boros 1994. 53.
