Page 57 [57]
OCR
4. ÉPÜLETEK ÉS TEREK 55 össze. Szerzeteseket hívtak a magyarországi rendházakból, akik lassan felvirágoztatták a ferences életet. 1640-ben (megint csak egy pápai brevével) megalapították az erdélyi ferencesek Szent István királyról elnevezett custodiáját, őrségét, amelyben kezdetben tizennégy pap és három testvér élt. Nem sokkal későbbi az első biztos említés a pünkösdi búcsújárásról: 1649-ben a Kolozsvárott dolgozó jezsuita Millei István említi meg egy Rómába írott jelentésében. Részletet idézünk a hosszabb szövegből: A székelyek közül sokan mennek papnak tanulni Magyarországra, de ott is ragadnak, hiszen a megélhetésük is jobb ott. Pedig a székely nép élő hitű katolikus lenne, ha lennének jó lelki vezetői; minden évben Pünkösdkor összegyűlnek Szűz Máriának a székely hegyek közt levő egyik kegyhelyén, s azt a jezsuitát, aki egyszer beszélt ott nagy tömegük előtt, maguk közt akarták rögtön tartani azzal, hogy nagy lenne a lelki aratása körükben."" A lassú gyarapodást, újjáépítkezést 1661-ben a tatár betörés ugyan derékba törte, de megakasztani nem tudta." A dúlás után a templomot újjáépítették és oldalkápolnákkal bővítették. Kinézetéről, beosztásáról az alapfalak és néhány maradvány, valamint a ferences P. Losteiner Leonárd 18. századi leírásai nyomán alkothatunk fogalmat; ezt a rekonstrukciót rajzolta és festette meg Keöpeczi Sebestyén József 1960 körül. Az általános szokásnak megfelelően kelet-nyugati főtengelyre tájolt gótikus templom támpillérekkel megerősített falakkal épült, homlokzatán felirat és 1448-as évszám volt, valamint egy freskó, mely a keresztre feszített Krisztust ábrázolta két oldalán Szűz Máriával és Szent Jánossal, valamint Szent Ferenccel. Az egyetlen torony a déli oldalon, a hajó és a szentély találkozásánál állt. 1732-ben nyitották meg a ma is használt kriptát a templom alatt, amely a mai templom déli oldalán helyezkedik el. A rendház 17-18. századi kiépítését Boros Fortunát rövid ismertetése vázolja. A korábbi egy-, majd kétszárnyú épület a fokozatos bővítések eredményeképpen mai formájában 1773-1779 között készült el: az egyemeletes épület három szárnyában vannak szerzetesi cellák, a negyedik a templomhoz támaszkodó folyosó. A négyszögletes belső udvart közrefogó együttes boltíves kerengőfolyosóival a szerzetesházak Európa-szerte elterjedt mintáját követi.!? A rendi közösség virágzása egészen az 1780-as évekig folyamatos volt. A tatárok utolsó csíki betörését 1694-ben a somlyói kolostor már nagyobb pusztítás nélkül vészelhette át. Az önálló rendtartomány 1729-ben alakult meg, akkor hat kolostor, nyolc kisebb ház, százharminchét rendtag, köztük hetvennyolc felszentelt 120 Benda-Kenéz 1989. 211. Vö. Mohay 2009. 134-139. 121 Benedek 1945. 122 Dezső-Muckenhaupt-P. Urbán 2014. 10. 125 Boros 1943. 14-22.
