Oldal 55 [55]
OCR
4. ÉPÜLETEK ÉS TEREK 53 rületen már számolni kell egy korábbi, jelentős részben csaknem biztosan magyar lakossággal." Erre csak régészeti leletek és helynevek utalnak, mivel írásos források az 1330-as évek előtt még egyáltalán nincsenek. A terület a 11. századtól már biztosan lakott volt, a 12. századtól pedig már megszilárdult településhálózattal számolhatunk. A székelyek 13-14. századi megjelenése jelentős átalakulást hozott: jórészt eltűntek a korábbi magánbirtokok, elhagyták a régebben épült várakat, átrendeződött az egyházszervezet és a faluhálózat."" Ezekben a századokban szilárdult meg Csík magyar népessége: ezt minden más erdélyi és székely területtől megkülönbözteti, hogy innen minden égtáj felé tekintve — Gyergyóban, Háromszéken, Udvarhelyszéken, Gyimesben - azöta is magyar többsegüek a területek.!!7 Katolikusokról Csíkban a középkor óta tudunk. Arról azonban sajnos semmi bizonyosat, hogyan és mikor került sor a keresztény hit átvételére Csíkszék területén. Azt sem látjuk, hogy ott a kereszténység előtt milyen hitvilág lehetett, milyen kultuszok éltek, hol voltak - ha voltak - szent helyek. Emiatt igen bizonytalan alapokon áll, gyakorlatilag a fantázia világába tartozik a (Diószegi Vilmos kifejezésével) ,pogány magyarok hitvilága" bármely alakjának, esetleges „istenasszonyänak”, „napkultuszänak” keresése a csíksomlyói búcsújárás környékén a 20. században. A térségben a 12. századtól sorra épültek Árpád-kori templomok. Szinte biztos, "5 Benkő 1998. 116 Botár 2008a, 2011, 2012. 17 Újabb összegzés: Bárdi-Pál 2016.
