Seite 49 [49]
OCR
3. FOGALMAK 47 szobra a 17. század óta Magna Mater Austriae; talán ez az első kegyhely, amely a katolikus Habsburg-uralkodóház kitüntető figyelmének köszönheti ki nem mondott, de valóságos rangját." Horvátországban a zágrábi egyházmegyében fekvő Marija Bistrica kapott nemzeti kegyhely rangot, ahol egy, a 15. században fekete fából készült Madonna-szobor körül alakult ki tisztelet — a szobor kétszeri elrejtése folytán több hullámban is. A templomot 1923-ban emelték basilica minor rangra. 1935-ben a szobrot koronával ékesítették, és Máriát a horvátok királynőjévé , kiáltották ki", 1942-ben pedig Czestochowából hívtak oda pálosokat. A háború után a kommunista hatalom itt is tiltotta, akadályozta a búcsújárást. A horvát püspöki kar 1971-ben, a Tito-rendszer kellős közepén emelte nemzeti szentéllyé.!97 Szlovákiában két régi Mária-kegyhely a nyugat-szlovákiai Sasvár és a kelet-szlovákiai Mária-hegy Lőcsén, korábban mindkettő Magyarországon volt. Sasvárt alapos kivizsgálás után az esztergomi érsek ismerte el kegyhelynek 1732-ben, aztán a pálosok gondjaira bízta, akik felvirágoztatták, majd a rend eltörlése után egyházmegyei kezelésbe került; 1927-ben pápai dekrétum ismerte el a szobor ábrázolta Fájdalmas Szűz Máriát a szlovákság patrónájának.!9 A lőcsei Mária-hegy fő búcsús ünnepe július 2-án Sarlós Boldogasszony, akárcsak a csíksomlyói kegyhely titulusa. Nemzeti kegyhelynek számít Katalóniában a Barcelonától nem messze, hegyek között fekvő bencés apátság, Montserrat. Ismert, hogy a polgárháborút követő Franco-érában az állam a katalánok és más nemzeti kisebbségek, például a baszkok minden kulturális és politikai törekvését erőteljesen elnyomta. Érdekes, hogy egy szekularizált társadalomban mégis az egyház, főként a hierarchiával kissé szembenálló alsópapság vált a nemzeti gondolat egyik menedékévé; az ősi bencés kegyhelyen 1947-ben - hosszú idő után először - százezer ember gyűlt össze demonstratív módon, nemzeti lobogókkal, katalán nyelvű szónokokkal egy jelképes liturgikus esemény, a Mária-szobor megkoronázására. Az elemző hangsúlyozza, hogy itt a baloldali aktivisták éppúgy szerepet játszottak, mint a szerzetesek.!" Litvániában, ahol a lakosság mintegy háromnegyede katolikus, és az egyház számít a legstabilabb kulturális és vallási intézménynek, a 17. század óta a régi vilniusi városfal egyetlen megmaradt erődítése, a Hajnal kapuja, illetve az ottani Máriaikon vált nemzeti kegyhellyé; a cári és a szovjet megszállás idején itt és más Mária-kegyhelyeken ugyancsak mintegy rejtett menedékre talált az elnyomott litván nemzeti gondolat. Amikor 1920 és 1939 között Vilnius (Wilno néven) Lengyelország része volt, akkor viszont a kegykép 1927-es megkoronázása az egymással elshee 106 Farbaky-Serfözö 2004. 107 Kuretié 2004. 108 Ipolyvölgyi 1991, Serfőző 2012, Sedlmayr 2013. 10° Conversi 1997. 125-130. 110 Griffante 2014. Katolikus egyház Litvaniaban: http://www.lcn.It/en/bl/sventoves/ausrosv/ (letöltve: 2020. március 8.).
