Page 47 [47]
OCR
3. FOGALMAK 45 érzelmileg felfokozott állapotban és nemzeti jelképekkel körülvéve megélik az öszszetartozást sok ismeretlennel, és ez mint nemzeti összetartozás identifikálódik. Kézenfekvő példa a nemzetközi futballmeccsek esete. Kegyhelyekkel kapcsolatban korábban, például 17-19. századi felsorolásokban természetesen nem használták a nemzeti jelzőt," hiszen maga a fogalom is csak 19. századi. A nemz igéből származó nemzet szavunk 15. századi, ám a nemzeti szó csak 1777-ből adatolható először, és a nyelvújítás eredményeként terjedt el szélesebb körben." Újabb időkben a nemzeti jelzőt a sajtóban és a szakirodalomban sokszor kegyhelyekre is alkalmazzák. Számos kegyhely vonzásköre itthon és Európa-szerte több etnikumra terjed ki, ennek megfelelően a szent szolgálatok is több nyelven zajlanak. Új fogalommal van dolgunk, amely viszonylag későn került be a többi, már százötven-kétszáz éve a nemzeti jelzővel ellátott fogalmak és kifejezések sorába (intézmények nevei, folyóiratok címei stb.). A nemzeti kegyhely kifejezés először 1888-ban jelent meg Czestochowára vonatkozóan egy katolikus hetilap Lengyelországról szóló kisebb cikkében," 1902-ben pedig Vajdahunyadot említik mint magyar nemzeti kegyhelyet.? 1904-ben még mellékes, hangsúlytalan jelző Máriabesnyő mellett. A kifejezés évtizedeken át külföldi vallási helyekre, mint Fatima, Santiago de Compostela, illetve még inkább civil történelmi emlékhelyekre vonatkozott, mint Vajdahunyad, Eger, Szeged/Hősök Kapuja."" Hasonló a helyzet 1945 után is: az egyházi sajtóban a külföldi kegyhelyeket értették rajta, miközben némileg anakronisztikus módon a szocializmus kori világi szóhasználatban is nemzeti kegyhely gyanánt emlegették például Ópusztaszert vagy Mohácsot. A kegyhely szó vallási értelme még inkább háttérbe szorult, amikor például a norvégiai KonTiki tutajmúzeumra is alkalmazni kezdték. A nemzeti kegyhely kifejezés vallási környezetben két értelemben használatos. Van, amikor évszázados hagyományok, a vallási és nemzeti közösség közmeggyőződése és kultusza erősít meg és emel fel erre a rangra kegyhelyeket; másfelől egy kegyhelyet hivatalosan is azzá tehet az arra jogosult egyházi vezetés. Ilyenkor a nemzeti gyakorlatilag országost jelent. A kettő alig is választható el egymástól, hiszen egy püspökkari döntés sem alapozódhat másra, mint jól beágyazódott hagyományokra. Számos ország nemzeti kegyhelye már jóval a hivatalos jóváhagyást megelőzően országnyi területekre (s azok több népére) kiterjedő vonzáskörrel rendelkezett, amit aztán uralkodók, előkelőségek vagy más világi szervek demonstratív látogatásai erősítettek meg. 96 Egy 19. századi áttekintés 68 Mária-kegyhelyet sorolt fel (Jordánszky 1988. XXI.). 17-18. századi hazai barokk kori búcsújáróhelyek térképén 142 hely van (Tüskés 1986. 14-15). Vö. Barna 1990, Berecz 1986. 97 TESZ II. 1012. 98 1888-03-03 n. n. 99 1902-03-15 Barabás. 100 1904-06-08 Felhívás.
