Seite 46 [46]
OCR
44 I. BEVEZETÉS Nemzeti kegyhely A felületes szemlélő számára is látható, hogy búcsújáróhelyeken - a hazaiakon mindenképpen, és általában a külországiaknál is — a kifejezetten nemzeti jellegű megnyilatkozások és megnyilvánulások meglehetősen ritkák. Kegyhelyekre a zarándokok nagyrészt vallási indíttatásból mennek, nincsenek ott a nemzeti lobogók, a nemzeti himnusz, vagy ha igen, akkor nem nagyobb gyakorisággal, mint bármelyik ünnepi nagymisén, ahol szokás szerint felhangzik a Himnusz, és kint van egy-két lobogó. A búcsúk megszokott menetében sem Máriapócson, sem MátraverebélySzentkúton nem tapasztalunk olyasmit, hogy a szentbeszédekben a nemzet mibenlétére, egységére, összetartására utaló részletek hangoznának el. Miért beszélünk mégis nemzeti kegyhelyekről? Az utóbbi évtizedek kelet-európai történéseinek egyik fontos összetevője, egyúttal általános tapasztalata, hogy a vallási hovatartozás és a nemzeti identitás igen szoros kapcsolatban áll egymással. A nemzeti tudat sokszor vallási formákban jelenik meg, és vallási tartalmak is át lehetnek itatva erős utalásokkal a nemzeti hovatartozásra." A nemzeti tudat éppúgy, mint a vallási hovatartozás, erős kohéziót képes teremteni egy szűkebb vagy tágabb közösség tagjai között, s ez a kohézió a környezet szemében egyaránt megjelenhet békés vagy fenyegető formában." Mindez kiváltképpen igaz azokon a területeken, ahol több nyelv és több vallás él szoros közelségben." Csíksomlyón a pünkösdkor egybegyűlő tömeg mintegy azt testesíti meg, hogy a nemzet a modern korban olykor a maga valóságos, fizikai mivoltában is megtapasztalhatóvá válik a benne részt vevő százezrek számára, és nem csupán »képzelt közösség? (imagined community)." Manapság az ünnep legalább annyira a magyarság kollektív nemzeti azonosságtudata felmutatásának s ezzel továbbépítésének ,szent helye", mint amennyire a csíksomlyói kegyszobrot övező Máriatiszteleté és a Szentlélek pünkösdi kiáradásáról történő megemlékezésé. A nemzeti azonosságtudat, ami a tisztán vallási tartalmú búcsú oldaláról nézve profán, átvitt értelemben éppen annyira szent is; még inkább azzá válik a búcsú felfokozott szent kontextusában, és ilyen értelemben joggal beszélhetünk a szakralizációjáról.? Mivel a résztvevők egy jelentős részének a saját hazájában nincsen ilyen méretű, ilyen hagyományú és ilyen ünnepélyességű közös vallási megmozdulása, méltán érezhetik úgy, hogy a katolikus székelyek ősi kegyhelyén töltődhetnek fel olyasmivel, aminek híján vannak: autentikus nemzeti érzésekkel. Hasonló feltöltődés mehet végbe más tömeges eseményeken, ahol a résztvevők valamilyen közös örömben, izgalomban, "1 Daniel-Durham 1997, Gereben-Tomka 2000, Keményfi 2004, Bartha 2015. "2 Hofer-Niedermüller 1987, Kapitány-Kapitány 2002, A. Gergely 2002. 93 Bartha 1987, Erős 1995, Erős (szerk.) 1996, Pávai 1996, Pozsony, 1996, Éger-Langer (szerk.) 2001, Tomka 2005, Ilyés 2008, Eriksen 2008, Kupa (szerk.) 2008. 94 Anderson 1991. 95 Brandt 2013.
