Oldal 45 [45]
OCR
3. FOGALMAK 43 a gyűjtő- és feldolgozómunkáját különböző időkben végezte, hátrahagyott kéziratainak egy részéből jóval halála után jelent meg a kötet." A szerkesztő, illetve sajtó alá rendező általában nem tudta eldönteni, hogy megállapításai mikorra vonatkoznak, illetve hogy saját tapasztalatból származnak-e, vagy másokra támaszkodnak. Székely László főként hagyományos szokásokat akart leírni, ezek megkopását érzékelte-érzékeltette. Szokásokat és saját élményt együttesen keresett, látott és mutatott be a ferences P. Papp Asztrik 1940-es években készült kismonográfiája is, amely ugyancsak jóval a halála után, Fodor Sándor szerkesztésében jelent meg." Írásában a szerző a legtávolabbról érkező mikházi keresztalja útját és búcsús gyakorlatát követte végig élményszerűen, szinte óráról órára pontos időrendben. Legutóbb Tánczos Vilmos foglalta össze a témát könyve rendszerező, részletező fejezetében." A tudós kutató leírásában a régi hagyományok, az újabb és a legújabb fejlemények együttesen jelennek meg, számos résztvevőtől — köztük papok, moldvai és gyimesi zarándokok, búcsúvezetők - származó idézettel, sok fényképpel együtt, érzékeny figyelemmel a változásokra és a változatokra is. Amit mindehhez a magunk részéről érdemben hozzá tudunk tenni, az a modern idők részletezése, és az, ahogy magán a kegyhelyen lezajlik a búcsú lüktető forgataga. A kegyhelyeken megtörtént csodák - gyógyulások, jelenések, imameghallgatások - történeteit a jól ismert mirákulumok gyűjteményei őrzik." Tüskés Gábor kiterjedt mirákulumanyag felhasználásával a történeteken túl az egész hazai barokk kori búcsújárást rendszerbe tudta foglalni. A kegyhelyek alapításához, létrejöttükhöz a legtöbb esetben ugyancsak csodás történetek, égi jelenések, segítségnyújtások kapcsolódnak, mint amilyen Loretto esetében Szűz Mária názáreti házának angyalok által történt odahelyezése, szobrok csodálatos megtalálása, jelenések (Máriagyűd stb.), könnyezések (Máriapócs, Győr). Ahogy időben közeledünk a jelenhez, úgy válnak ezek a történetek , személyesekké", vagyis a jelenéseik tanúi kívülállók számára is igazolható módon szólalnak meg, mint Lourdes (1857), Fatima (1917), Siracusa (1953). Egy világtalan asszony látomásai nyomán új kegyhely lett Erdélyben az 1990-es évek közepétől Szőkefalva, ami a kortárs néprajz és folklorisztika „szeme lättära” ment végbe." 8° Székely 1995, a búcsú leírása: 182-201. - Hagyatéka (több gépelt, bekötött, címekkel is ellátott kézirat) a Kriza János Néprajzi Társaság Archívumában, illetve a Szegedi Egyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékén található meg. 87 Papp A. 1995. 88 Tanczos 2016. 121-162. 8 Mariavolgy elbeszélésgytijteményét Knapp Eva és Tiiskés Gabor (1999) elemezte. Nemrég látott napvilágot Mariagytid (Rosner 2017) es Budakeszi-Makkosmäria miräkulumos könyve (Bednärik 2018). % Györfy 2012, Peti 2012. 113-132, Pöcs 2018.
