Oldal 37 [37]
OCR
2. ELŐZMÉNYEK 35 P. Daczó Árpád Lukács több tanulmánya és számtalan újságcikke mellett két könyvét is Csiksomlyönak szentelte.*” Ezekben ötvöződnek a hipotézisek, a saját élményekre való emlékezések, a nyelvészeti, néprajzi, teológiai adatok és értelmezések. Tagadhatatlan, hogy a páter saját csíksomlyói lelkipásztori tapasztalata elsődleges forrása sok ismeretünknek, ám habitusa és módszere távol áll a tudományosságtól. Szakmán és egyházon kívül sokan őt tartották annak, aki egységbe tudja rendezni az egyetemes keresztény tradíciót és a magyar, különösen a honfoglalás előtti magyar hitvilágot, észjárást. Hagyatéka még jó ideig forrása lesz a kutatásnak. 1996-ban Soós Sándor jelentetett meg szakkönyvet Csiksomlyöröl. A szerzö egy korábbi kéziratát és személyes megfigyeléseit egészítette ki a kegyhelyre vonatkozó történeti adatokkal és igényes fényképekkel." Vass Erika doktori értekezésében, majd annak szépen illusztrált könyvváltozatában a theatrum sacrum kulcsfogalma köré rendezte gondolatmenetét, és összehasonlító kutatást végzett, melynek szinhelyétl Csiksomlyot, Mariaradnat és Grábócot választotta. Mindhárom esetben az volt a célja, hogy a saját jelenkutatásait és a történeti adatokat egységben kezelje, és összhangba hozza a választott fogalmi keretekkel."! Somlyóra éveken át rendszeresen a gyimesi keresztaljákkal tartott. Csíkszereda esperes-plébánosa, a történeti érdeklődésű, szakmunkákat is író Darvas-Kozma József önálló kötetet szentelt a csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténetének.? 1990-től kezdve néhány éven belül kutatók minden generációból többen is írtak egy-egy adatközlést, dolgozatot, témafelvetést: Domokos Pál Péter, Faragó József, Tankó Gyula, Voigt Vilmos, Gagyi József, Túros Endre, vagy a fiatalabb Papp Richard, Borbély Eva, Gazda Enikő és Benedek H. Erika. Balatonyi Judit dolgozata gyimesi zarándokok , versengő diszkurzusai"-ról szól. Kérdései arra irányultak, hogy 1. ,mi az oka annak, hogy a résztvevők ugyanazt a zarándokutat különbözőképpen élik meg és értelmezik?” Miért van, hogy a zarandokok ,,eltéréen viselkednek és eltérő élményekkel gazdagodnak?” 2. Mi az oka a hasonl6 vonasoknak? 3. , Mivel magyarázható, hogy a zarándokélmény nem egy konstans állapot, s nem azonos az otthonból a szent helyre való eljutas élményével?” Tapasztalatai sokban összeillenek a gyimesiek körében tíz-húsz évvel korabban megfigyeltekkel.** A Csíksomlyó-jelenség néhány külföldi kutató figyelmét is megragadta. Egy ausztriai kutató a kegyhely vallási és etnikai vonatkozásaival foglalkozott, Loson49 Daczó 2000, 2010. 50 Sods 1996. 51 Vass 2007, 2009. 52 Darvas-Kozma 2011. 55 Domokos 1991, Faragö 1996, Tankö 1992, Voigt 1992, Gagyi J. 1994, Türos 1995, Papp R. 1996, Borbély 1994, Gazda-Benedek H. 1997, Daczö 1997. *4 Balatonyi 2017a. Vo. Balatonyi 2019.
