Oldal 36 [36]
OCR
34 I. BEVEZETÉS Az 1990 utáni néprajzi szakmunkák szerzői körében elsőként Tánczos Vilmost kell említeni. Ő már 1990 elején elkészített egy történeti áttekintést, majd egy konferencia-előadás nyomán 1991-ben a búcsújárás régi hagyományait elevenítette fel, és később is vissza-visszatért a témához. Adatközlései, történeti áttekintése és különösen a , rituális dráma katarzisáról" megfogalmazott gondolatai kezdettől fogva gondolatébresztőek voltak." Amikor 2011-ben Romániában kezdeményezték, hogy a csíksomlyói búcsújárás felkerülhessen az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, annak szakértői háttértanulmányát Tánczos Vilmos írta meg. 2016-ban megjelentette összefoglaló könyvét Csíksomlyó és a népi vallásosság gazdag összefüggésrendszeréről. A kötet fejezetei mögött évtizedes személyes tapasztalat, módszeres kutatás áll. Kötetében részletesen kifejti a somlyói Máriatisztelet jellegzetességeinek főbb oldalait (Segítő Mária, Maria Immaculata, Regnum Marianum), ír a teológiai vonatkozásokról, az ünnepi formákról, a vallásos társulatokról, a lelkiségről és a kegyszoborhoz való vallásos-mágikus viszonyulásokröl. Csiksomlyö, a kegyhely bemutatását a résztvevők, a rituális események, majd a búcsújárás történeti korszakainak interjúrészletekkel, megfigyelésekkel és fényképekkel gazdagon dokumentált részletezése követi egy-egy tartalmas fejezetben. Három fejezet foglalkozik a moldvai csángókkal. A kulturális azonosság és idegenség kettősségének elemzése után a moldvai Barát bemutatása következik, ahol a helyi egyházi vezetés egy Csíksomlyóval szembeállított, azzal konkurens Mária-kegyhelyet formált ki a iasi-i egyházmegyében. Újdonság egy fejezet a két világháború közötti, korábban nem tárgyalt erdélyi ferences kezdeményezésről, a Szent Kereszt Hadserege moldvai tevékenységéről. Rövid befejezés foglalkozik Csíksomlyó helyzetével a mai világban." Később, miután az UNESCO-hoz intézett felterjesztési eljárás több forduló után 2016 végén megfeneklett, Tánczos Vilmos a tapasztalatok elvi-elméleti tanulságait hamarosan igényes tanulmányban összegezte, amelyben új elméleti keretbe illesztve gondolta át a búcsújárás modernizálódásával járó következményeket." A régebbi ferences szerzők közül a rendszerváltás után újra kiadták P. Boros Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely című könyvét, és megjelenhetett P. Papp Asztrik addig kiadatlan, kéziratban maradt régi könyve is." A már említett Benedek Fidél Csíksomlyóval kapcsolatos írásainak vaskos gyűjteménye ugyancsak fontos kiadatlan kéziratokat tett hozzáférhetővé." 44 Tánczos 1990, 1991a, 1991b, 1992, 1995. 45 Tánczos 2016. 46 Tánczos 2018b. A szöveg fele magyarul: Tánczos 2018a. § Boros 1994, Papp A. 1995. - Sajnos Boros Fortunát könyvének szövege meg van csonkítva, az eredeti kiadás továbbra sem nélkülözhető. 48 Benedek F. 2000a.
