Page 35 [35]
OCR
2. ELŐZMÉNYEK 33 leírása címmel jelent meg a Rugonfalvi Kiss István által szerkesztett A nemes székely nemzet képe című kötetben." A szerző már csíkszeredai gimnazistaként is jó tollú író volt. Egyetemista korában szerepet vállalt az egyetemi közéletben, és az 1930-as évek közepén közeli munkatársa lett Márton Áronnak. Egyetemi tanárként megírta az erdélyi román földreform lefolyását, falukutató táborokat, szórványkutatást szervezett. Márton Áronnal együtt került börtönbe 1949-ben, és csak tizenkét év után szabadult. Nem volt hatvanéves, mikor 1972-ben eltávozott az élők sorából; a püspök temette. Venczel írásában együtt van a pontos megfigyelő, az értő elemző és a szinte szépírói hang; a búcsúról írt részlet egy kisesszé tömörségével foglalja össze mindazt, amit a következő nagy változások előtt az ünnep jelentett (1. melléklet). Szinte természetesnek tarthatjuk, hogy az 1990-et megelőző évtizedekben Somlyó alig lelhető fel a szakirodalomban, és még a népszerűsítő műfajban is alig. Önálló könyv nem született róla, és valódi szaktanulmányra sem találhatunk. Kivételszámba megy, amit a búcsúról 1975-ben az emigráns magyar jezsuiták által szerkesztett teológiai-lelkiségi folyóiratban, a Szolgálatban olvashatunk Gyárfás Piroskától és Pálfi Gézától; ezek az élményszerű írások az akkori búcsúról szinte néprajzi leírással érnek fel. Az 1970-es, 1980-as években Domokos Pál Péter forrásközlő könyvének bevezető tanulmányában és a vele készült interjúkban lehetett olvasni a kegyhelyről.? Rövid adatközléseket publikált Székely László a csíkiak aszkéziséről, Bosnyák Sándor a csíksomlyói napvárókról, Kóka Rozália moldvaiaktól hallott csíksomlyói csodákról. A történész K. Lengyel Zsolt 1987-ben Németországban közölt eszmefuttatást a búcsú és a moldvaiak találkozásáról, ami később magyar változatban is napvilágot látott." A Kerényi Imre által megrendezett nevezetes Csíksomlyói passió éveken át futó több száz előadása a nagyközönséghez közel szakirodalmat nem inspirált. P. Mészáros György, az Észak-Amerikában szolgáló erdélyi ferences rövid ismertetője az „amerikai Csiksomlyö”-röl a hitbuzgalmi jellegű kegyhelyismertetések sorába tartozik.? Aki tehát a rendszerváltást követően kezdte a témát kutatni, alig tudott mire támaszkodni, és amit kézbe vehetett, az többségében a régi időkkel foglalkozott. Ezért érthető, hogy 1990-től kezdve a kegyhelyről szerzett átütő erejű tapasztalat sokfelé a kutatást inspiráló erőnek bizonyult, és kisvártatva megszaporodtak az adatközlések, tanulmányok, konferencia-előadások, témafelvetések és kutatási beszámolók. 37 Venczel 1939. 38 Gyárfás 1975, Pálfi 1975. 3 Domokos 1979, 1988, Hajdu 1984. 10 Szekely 1977, Bosnyák 1981, Kóka 1984. 4 K. Lengyel 1987, 1990. 12 Balogh-Kerényi 1982, Nagy P. 1982, Ablonczy 1983. 48 Mészaros 1967, Mészaros—Pap 1995.
