OCR
32 I. BEVEZETÉS mellett például Pusztai Bertalan a szeged-alsóvárosi, István Anikó a futásfalvi búcsukr6l.*° Korpics Marta a zarándoklatokat a szakrális kommunikáció erőterében helyezte el.*! Noha érdemleges munkákat olvashatunk egyes jelentős hazai kegyhelyekről (Andocs, Máriagyűd, Máriapócs, Mátraverebély-Szentkút, Máriaradna, Csiksomlyó), ? mégsem mondhatjuk, hogy mintául szolgáló szakszerű kegyhely-monográfia már készült volna. Egyetlen kivételnek Bálint Sándor régi kötete tekinthető a szeged-alsóvárosi templom és a társadalom kapcsolatáról.? Viszonylag kevesebben léptek fel azzal az igénnyel, hogy jelenkutatási törekvéseket is érvényesítsenek. Részben ilyen például Vass Erika munkája három kegyhely összehasonlító elemzéséről, továbbá Frauhammer Krisztina két könyve a kegyhelyek vendégkönyveinek és imát kérő céduláinak elemzéséről." Számomra ez is erős motivációt jelentett arra, hogy kutatásom kezdetén Csíksomlyón a kortárs búcsújárás tanulmányozása felé forduljak. Ugyanakkor mégsem törekszem a csíksomlyói búcsújárás teljes körű összehasonlító és/vagy elméleti horizontú elemzésére, sokkal inkább annak értelmező, alapos leírására és kontextusba helyezésére. A csíki régió vallási életéről újabban fontos könyvet írt Fejes Ildikö. A Csikszeredában dolgozó szociológus szerző a térségben elsőként végzett kiterjedt survey kutatást, s adatait átgondolt matematikai-statisztikai módszertant használva sokoldalúan elemezte. A szociológiai elemzéshez egy történeti áttekintés is csatlakozik, így a könyv legalább két szakma számára hasznos, de azontúl a társadalomkutatás egésze számára is releváns mondandója van. A megkérdezett minta tizennyolc év fölötti római katolikus felnőttekből állt, az eredmények tehát rájuk vonatkoznak, felekezetközi összehasonlításra ezúttal nem került sor. Nyolc falu és Csíkszereda vallásosságának karakterét a szerző (Tomka Miklós dichotomikus felfogásával összhangban) erősen hagyományosnak, hagyománytisztelőnek látja, ami jól megkülönböztethető a másik oldaltól, a modern vallásgyakorlattól.?5 Rátérve a közelebbi témánkra, Csiíksomlyóra, láthatjuk, hogy a félmúlt és a jelenkor vonatkozásában bőségesen vannak mérvadó teljesítmények, van mire alapozni, van mit folytatni. A kommunista fordulatot megelőző régebbi szakirodalom és leírások összefoglalására itt mar nincs sztikség.*° Helyismerete és mintaul szolgáló habitusa okán is csupán Venczel Józsefnek, az ismert erdélyi szociológusnak egy elfeledett írását idézzük fel 1939-ből. Ez Várdotfalvi József álnéven Csík szék 30 Pusztai (szerk.) 1999, István 2003. 31 Korpics 2014. 32 Gaál 2009, Csibi-Varga 2015, Ivancsó (szerk.) 2005, Varga 2014, Soós-Soós 2013, Harangozó 1990. 3 Bálint 1983. A kéziratot a szerző hagyatékából Tomisa Ilona rendezte sajtó alá. 34 Frauhammer 1999, 2012, Vass 2007, 2009. 35 Fejes 2018. 36 Vo. Mohay 2009. 58-105.