Oldal 332 [332]
OCR
330 = ELEKES ZSUZSA lönbség csökkenőben van, amit több adatunk is alátámaszt. Az önbevallásos vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok között kisebb a fiú-lány különbség, mint a felnőttek között, és bizonyos időszakokban ez a különbség azonos korcsoportokon belül is csökkent. A halálozási adatokban a férfiaknál nagyobb mértékű volt a csökkenés, így ez önmagában a férfi-nő különbség csökkenéséhez vezetett. A nemi különbségek csökkenését mutatják az egészségügyi ellátásra vonatkozó adatok is, itt azonban a csökkenés oka nem feltétlenül a két nem fogyasztásának a közeledése, hanem azzal is magyarázható, hogy ma a nők is nagyobb arányban felvállalják alkoholproblémájukat, mint korábban. Az önbevallásos vizsgálatok alapján azt valószínűsítjük, hogy az alkoholfogyasztás és annak problémásabb megjelenési formái (lerészegedés, nagyivás) elterjedtebbek a fiatalabb korcsoportokban. Ugyanakkor az OLAAP-adatok arra is rámutatnak, hogy ha csak a felnőtt mintát vesszük figyelembe, akkor a problémás fogyasztás a 45-54 éves korcsoportban a legnagyobb. A kezelési és halálozási adatok azt mutatják, hogy az alkoholra visszavezethető egészségügyi terhek az idősebb korosztályokat érintik. Az egészségügyi ellátásban az 55-64 éves korosztály jelenik meg legnagyobb arányban. Az alkoholos halálozás is az idősebbeket érinti nagyobb mértékben. Fontos megállapítása a halálozási adatokon végzett elemzésnek, hogy az alkoholos halálozás miatt meghaltak átlag életkora jóval alacsonyabb, mint az egyéb halálok miatt meghaltaké. A különböző adatok korcsoportos elemzései arra utalnak, hogy alkoholfogyasztással kapcsolatos probléma tulajdonképpen minden korcsoportot érint, de a probléma jellege korcsoportonként változó lehet. Az önbevalláson alapuló kutatások alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a jobb társadalmi státus rendszeresebb alkoholfogyasztással jár együtt, a hátrányosabb társadalmi helyzet pedig inkább a fogyasztás problémásabb formáit erősíti. A problémákat leíró makrostatisztikai adatok egyértelműen a hátrányosabb helyzetűek nagyobb érintettségét jelzik. A halálozási adatok azt mutatják, hogy az alkoholos halálozás legjellemzőbb az alacsonyabb végzettségűek (8 osztállyal vagy szakképzettséggel rendelkezők) körében, és különösen magas a munkanélküliek között. Az egészségügyi ellátásban, a bűnözési statisztikákban vagy az alkoholos eredetű baleseteknél szintén inkább a középfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek jelennek meg nagyobb arányban. Kivételt csupán a TDI-adatbázis jelent, ahol a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban szerepelnek. A TDI-adatbázisban szereplők esetében azonban a kezelésbe kerülés elsődleges oka a kábítószerfogyasztás, az alkohol pedig csak társult problémaként jelenik meg. Így az eltérő társadalmi összetétel feltehetően a kábítószer-fogyasztók más jellemzőivel magyarázhatók.
