Oldal 331 [331]
OCR
12. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK " 329 cia, sőt, Európa jelentős részén korábban elkezdődött, mint nálunk. Magyarország némi késéssel követi a nemzetközi trendeket, és a javuló tendenciák ellenére még mindig a világ vezető országai közé tartozik az egy főre jutó alkoholfogyasztás terén. A halálozási adatok szintén jelentős javulást mutatnak a vizsgálatba bevont 1995-2019 közötti idöszakban. A csökkenes merteke azonban az 1995-2005 közötti időszakban volt jelentős, a 2000-es évek második evtizedet inkabb a stagnálás jellemezte. Csökkent az alkoholprobléma miatt akár alkoholgondozóban, akár pedig pszichiátriai ellátásban kezeltek száma. Míg azonban a fogyasztási és halálozási adatokban kifejeződő tendenciák valós változásokon alapulnak, a kezeltek számának csökkenéséhez erősen hozzájárult az ellátóhálózat kapacitásának jelentős beszűkülése, valamint az addiktológiai és pszichiátriai ellátó intézmények finanszírozási szabályainak megváltozása. Csökkenést láthatunk az alkohollal kapcsolatos közúti balesetek számának/arányának az alakulásában, ami valószínűleg a jogszabályi szigorításokra vezethető vissza. A munkahelyi balesetek számának alakulása a nagyon alacsony esetszámok (feltehetően nagy arányú látencia) miatt, a gyermekvédelmi adatok pedig az állandó jogszabályi és strukturális változások miatt nem teszik lehetővé a tendenciák értelmezését. 12.3. TÄRSADALMI-DEMOGRÄFIAI TENYEZÖK A különböző forrásokból származó adatok igen eltérő mélységben adnak információt az érintett populáció társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A legrészletesebb adatok az önbevallásos vizsgálatokból származnak, de a halálozási adatokból is néhány lényeges információ kiszűrhető. Az OSAP- és a TDI-adatok, valamint az ENyÜBS-böl származó információk szintén alkalmasak néhány fontosabb társadalmi-demográfai jellemző vizsgálatára, de amint azt a módszertani fejezetben már kifejtettük, az ellátó intézménybe vagy az igazságszolgáltatás hatókörébe kerülés önmagában is lehet valamilyen kirekesztődési, minősítési folyamat következménye, és így az itt regisztrálásra kerülők társadalmi jellemzői bizonyos torzításokat tartalmazhatnak, nem feltétlenül az alkoholprobléma általános társadalmi jellemzőit mutatva. A túlzott alkoholfogyasztás vagy a problémás alkoholfogyasztás a férfiakat mindig, minden kultúrában nagyobb arányban érintette, mint a nőket. Ezt támasztja alá minden vizsgált adatforrásunk is. Ugyanakkor a férfi-nő kü
