OCR
328 = ELEKES ZSUZSA adatszolgáltatás nem tud megfelelő módon követni, és sok esetben a probléma különböző okok miatti elrejtésére irányuló törekvés. Túl azokon az általános problémákon, korlátokon, amelyek az alkoholprobléma becslését nemzetközi szinten is megnehezítik, úgy véljük, hogy Magyarországon a probléma iránti általános érdektelenség is hozzájárul ahhoz, hogy az adatok nem megbízhatóak, nincs semmiféle törekvés arra vonatkozóan, hogy a különféle adatszolgáltatók számára egyértelmű protokollokat határozzanak meg a probléma beazonosítására, illetve hogy az alkohollal kapcsolatos jelenségeket egyértelműen elkülönítsék más egészségügyi, szociális és jogi problémáktól. A szakpolitikai szerveket semmi nem motiválja arra, hogy szakpolitikájukat objektív tényekkel alátámasszák és eredményességét vizsgálják, hiszen nincs semmilyen szakpolitika, ami az alkohol okozta - igen jelentős mértékű - egészségügyi és társadalmi károkat mérséklését célozná, és a kereslet (intézményi háttér) hiányában nincsenek olyan szakemberek sem, akik napi munkájuk során szembesülnének az adatok hiányosságaival, és felhívnák erre az adatszolgáltatók figyelmét. Úgy véljük, hogy az adatok minőségében kifejeződik az, hogy sem a politika, sem pedig a közvélemény nem érzékeli a hazai túlzott alkoholfogyasztás egészségterheit. 12.2. TRENDEK A fenti korlátok figyelembevételével együtt is úgy véljük, hogy az alkoholfogyasztás és az ebből eredő problémák több évtizeden át tartó romló tendenciája megállt, és több mutató egyértelmű javulásra utal. A fogyasztásra vonatkozó makrostatisztikai adatok és az önbevallásos vizsgálatok is azt mutatják, hogy a fogyasztás csökkenése elsősorban a 2000-es évek első évtizedében következett be, az utóbbi évek adatai pedig inkább stabilitást, néhány mutató pedig újabb romlást jelez. A makrostatisztikai adatok szerint a csökkenés elsősorban a borfogyasztás csökkenésének köszönhető, a sör és a tömény italok fogyasztása inkább hullámzó. A makroadatok szerint manapság a magyar népesség tisztaszesz-tartalom alapján nagyjából hasonló arányban fogyaszt bort, sört és tömény italokat. Az önbevallásos vizsgálatok a sörfogyasztás dominanciáját mutatják elsősorban a férfiak körében. A nőkre inkább jellemző a borfogyasztás, de különösen a fiatal lányoknál kifejezetten domináns a tömény italok fogyasztása. A hazai fogyasztáscsökkenés beleillik a nemzetközi tendenciákba. A makroadatok alapján az európai országok háromnegyedében csökkent az alkoholfogyasztás az elmúlt években, és az önbevalláson alapuló kutatások is azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás mérséklődése nemzetközi tenden