Page 329 [329]
OCR
12. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK " 327 nek egymással, más esetekben pedig, ha nincs véralkoholvizsgálat, akkor a baleseti helyszínelő véleménye dönti el, hogy volt-e alkoholos befolyásoltság, vagy sem. A gyermekvédelemben szintén elég esetlegesnek tűnik az alkohol miatti veszélyeztetettség önálló megjelenése. Általában összemosódik más szenvedélybetegségekkel vagy a szülők életvitelére vonatkozó egyéb problémákkal. A különböző, adatot szolgáltató intézmények szervezeti és funkcionális változásai szintén erőteljes hatással vannak az adatok alakulására. Ezek a változások talán leginkább az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekre vonatkozó adatokat érintik. Az alkoholbetegek korábban elsősorban az alkoholgondozó hálózatban jelentek meg, és egyértelműen alkoholbetegként kerültek be a statisztikákba. Bár korábban is előfordulhattak pszichiátriai intézményekben, ez a tendencia az alkoholellátó-hálózat beszűkülésével felerősödött. A nem kifejezetten alkoholgondozóban kezelt betegek közül sokakat valamilyen pszichiátriai problémaval vagy a ,,szenvedélybetegség” összefoglaló kategóriával regisztrálnak. A szociális ellátás egy része, az alacsonyküszöbű intézmények és az önsegítő csoportok szinte teljes mértékben kimaradnak az adatszolgáltatásból. A gyermekvédelmi intézmények struktúrájának folyamatos átalakítása és a feladatmegosztás állandó változtatása az adatok tartalmát is folyamatosan átalakítja, így szinte lehetetlenné válik az adatok hosszabb időre vonatkozó értelmezése. A jogi környezet változása szintén számos szempontból befolyással van az adatok tartalmára. Korábban már említettük a házi pálinkafőzésre vonatkozó jogszabályok változásának a hatását. A gyermekvédelmi intézmények struktúrájának és így az adatok tartalmának a változása szintén a jogi környezet változásával van összefüggésben. Az alkohollal kapcsolatos vagy annak hatása alatt elkövetett bűncselekményekre vonatkozó adatokra közvetlen hatással voltak a 2008-ban bevezetett , zéró" tolerancia vagy a 2012. évi szigorítások vagy az ENYÜBS 2011. és 2018. évi módosításai. Az alkoholos munkahelyi balesetek számának alakulását befolyásolta a 2016. évi törvénymódosítás, amelynek következtében fegyelmezettebbé vált a munkahelyi balesetek bejelentése. Összességében az a benyomásunk alakult ki, hogy az alkoholprobléma mértékének a leírását szolgáló adatok minőségét befolyásoló legfőbb tényezők közé tartozik a probléma definiálatlansága (mi alapján kell egy esetet alkohollal kapcsolatos érintettség miatt regisztrálni), ennek következtében az esetek megítélésében megjelenő egyéni (esetleg előítéletes) megítélés és intézményi érdekek (alkoholos munkahelyi balesetek negatív következménye a munkáltatóra), az intézményi struktúra gyakori átalakítása, amit a statisztikai
